Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

65 (Dr Somogyi Aladár.) 100. C. I. t.: Dr. R. A. és társai az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 1. pontja alapján azért kérték az 1905. évi január hó 26-án Törökszentmiklóson megtartott országgyűlési képviselőválasztás érvénytelenítését, mert a képviselőül kijelentett dr. Somogyi Aladár a választás időpontjában a törvény értelmében választható nem volt. Minthogy dr. Somogyi Aladár a törökszentmiklósi választókerület országos képviselője, a képviselőház elnökének 1905. évi június hó 3-án 1357. sz. a . kelt értesitése szerint az emiitett választókerület képviseletéről lemondott és igy képviselői minősége megszűnt; továbbá minthogy a kérvényben az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-a alapján megfelelő kérelem nem emeltetett: a kérvény folytán megindított eljárás a most idézett törvény 54. §-ának 4. pontja alapján megszüntetendő s a képviselőház elnökének erről való értesitése ugvane törvény 59. §-a értelmében elrendelendő volt. (274/905. sz.) 29. §. (.Dr. Szivák Imre.) 101. G. II. t: A tárgyalásnak nem vitás adataival bizony itva van, hogy Pescha Miklós dr. a fehértemplomi királyi törvényszéknél viselt itélőbirói állásáról a választást megelőző napon (október 1-én) mondott le és ez a lemondás csak ugyanannak a hónapnak végén lett az arra illetékes legfelsőbb helyen elfogadva s igy, miután a közhivatali állás megszűnésének idejére nézve nem a lemondás, hanem annak elfogadása s illetőleg a felmentés bekövetkezése irányadó: kétségtelen, hogy Pescha Miklós dr. a választás napján itélő-birói állást viselt oly törvényszéknél, melynek hatásköre kiterjed arra a választó-kerületre, melyben mint képviselőjelölt fellépett, miből önként következik, hogy ott a 166. §. szerint országgyűlési képviselőnek érvényesen nem lett volna megválasztható. Kérvényezők kívánsága, eme passziv választóképesség hiánya daczára, arra irányult, hogy P. M. dr.-ra nézve a törvénynek 28. §-a nyerjen alkalmazást, ami feltételezi annak megállapítását, hogy az érvényes szavazatoknak általános többségét nem Sz. I. dr., hanem P. M. dr. nyerte el. A kérdés tehát az, vájjon oly körülmények között, midőn a képviselő ellen feltétlen érvénytelenítő ok fenn nem forog, nyerhetnek-e alkalmazást a törvénynek 28., illetőleg azzal kapcsolatos í. és 5. §-ai olyképen, hogy az érvényes szavazatok többsége a compensatio alapján akár P. M. dr. javára, akár a megválasztott képviselő hátrányára birói megállapítás tárgyául szolgáljon. 5