Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 66. §. 645 C: A kir. C. a másodbiróság határozatát az 1874: XXXIV. t.-cz. 66. §-án alapuló azzal a kiegészítéssel, hogy az ügyiratok az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához átteendők, az elsőbiróság határozatában felhozott, vonatkozó indokoknál fogva hh. (1907. okt. 4. 5581/906. sz.) A felet az ellen az ügyvéd ellen is megilleti a netán fenforgó ügyvédi kötelességszegés miatt a panaszemelhetési jog, akit az általa megbízott ügyvéd az ő tudtán kivül biz meg a helyettesitéssel. (Curia 1908 október 14-én 1494. sz. a.) Indokok: A panaszlott ügyvéd által ellenjegyzett és kellő időben érkezett felebbviteli beadvány a felebbezés bejelentését magában foglalván, annak befejezetlensége és a zárkérelem hiánya annak visszautasítására indokul nem szolgálhat. (1908 október 14-én 2405 sz. a.) Az ügyvédi rendtartás 66. §-a alapján indított vizsgálati eljárásban ujrafelvételnek helye nincs és az elmarasztalt ügyvéd netáni követelését csak a törvény rendes utján érvényesítheti. (Curia 1909 január 26-án 4911/908. sz. a. VII. p. t.) Azonos C. 1899 május 16. 2492. sz. CGI. VIT. 525. 1.) Mig '"gazolásnak van helve. Budapesti T. 1900 november 20. 7155. ez. (Gl. VIT. 525. 1. Gr. TTT. 378. 1.) Ügyvédi nanasz iránti ügvben belve van ujrafelvételnek. G. 1899 május 16. 2492. sz. (Gr. TTT. 379. 1.) Az ingatlanok kezelése és a jövedrlmek felosztása, amelylyel a panaszlott ügyvéd megbízatott, nem ügyvédi teendő: ebből a kezelésből kifolyólag tehát a panaszlott ügyvéd megszámoltatása az Ürts. 66. §-ában meghatározott, illetve a 4544/III. 879. sz. rendeletben szabályozott eljárás utján nem eszközölhető, mert itt nem költségelőlegről van szó és igy az id. t.-cz. 46. §-ának esete nem forog fenn. (C. 1907. évi május hó 31-én, 7328/906. pt.) Azonos: A kir. Curia: Mindkét adóbíróság határozatát megsemmisíti s a panaszt a panaszlónak visszaadni rendeli. * ' Indokok: A panaszból s a •/. a. okiratból kitűnt, hogy a panaszos jogelődje néhai M. A., A. L. ügyvédet (D. város főügyészét) azzal bizta meg, hogy ingatlanait parczellázza s a vevőkkel az adásvevési szerződéseket az általa (M. A. által) meghatározandó ár mellett kösse meg, ami szorosan véve nem is az ügyvéd rendes működési köréhez tartozik. Kitűnik a panaszból az is, hogy A. L. városi ügyész nyilatkozata alapján a parczellázandó ingatlan a jelzálogos- követelés