Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ö38 Ügyvédi rdtő. 62. §. melynek alapján az ügyvédi hivatás megitélendö, kétségtelen, hogy a fegyelmi biróság a kar tekintélyének és az igazságszolgáltatás színvonalának szempontjából foglalkozni köteles a felmerülő egyes esetekkel akkor is, ha a büntető biróság a saját Ítéletében nem él azzal a jogával, hogy a bűnöstől az oklevelet elvegye. A jelen adott esetben a felmerült bűncselekmények typikus volta, azok gyors egymásutánja kétségtelenné teszik az ügyvédi rts. 68. §-ának b) pontjában körülirt fegyelmi vétség fennforgását, mert kétségtelen, hogy a kar becsületét sérti, tekintélyét leszállítja az olyan egyénnek a karban való megtartása, aki sikkaszt s kétségtelen az is, hogy ez által az illető a tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. Az időleges felfüggesztés csak természetes következménye a bünösségi Ítéletnek, mert ellenkeznék minden erkölcsi felfogással az. hogy bünvád alatt álló, vagy itéiecileg bűnösnek kimondott egyén közfunkciót teljesítsen. De a fegyelmi biróság ugy van meggyőződve, hogy ezen időleges felfüggesztés által nincsen kimerítve az eset fegyelmi szempontból való elbírálása, s ezért a rendelkező részben kifejtett vád alá helyező határozat volt hozandó. A kir. Curia kisebb fegy. tanácsa: Hh. (1906 október 6. 444/ kir. fegy. sz.) Az a fél, aki a jogvédő egyesülethez fordul: ingyenes jogsegélyt kér és ilyenben részesül, amiből önként következik, hogy az érdekében kifejtett tevékenység költségeit sem az eljáró ügyvédnek, sem az egyesületnek megfizetni nem köteles; az az ügyvéd pedig, aki nrnt az egyesülét rendes tagja, az ügy vitelét elvállalja: már eleve lemond arról, hogy attól, akinek az ügyét ellátja, akár munkadiját, akár pedig késakiadásainak megtérítését igényelhesse. Nem változtathat ezen a jogállapoton az a körülmény sem, ha a* eljárás eredményre vezet és ennek folytán a pártfogolt ellenfelével kiegyezvén, annak a költségeket elengedi, mert a nyújtott jogsegélynek a czélja éppen ennek a pártfogoltra kedvező eredménynek az elérése, nem pedig a felmerülő költségeknek a megtérítése; nem felelne meg tehát a jótékonysági intézmény czéljának sem a nyújtott jogsegély ingyenes voltának, ha a költségek kérdése akadályozhatná meg a pártfogókat jogának és jogos czéljának az elérésében; másrészről pedig kétséget nem szenvedhet, hogy ő mint a pernek ura, nemcsak annak tárgyával, hanem járulékaival is szabadon rendelkezik. (Bp. kamara 1905 május 25. 215/1904. fegy. sz.) Az ügyvédet, ki az ingatlan adásvételi szerződést csak annak alairása után 45 nappal mutatta be a telekkönyvi hatóságnál s emiatt a