Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ö28 Ügyvédi rdts. 58—59. §. utóbbi a perre utalva van s igy miután alperesnek az a védekezése, hogy a felszámított dijak mérséklendők, azzal alaposnak bizonyult, hogy felperes a keresetbe vett követelés jelentékenyebb részére nézve pervesztessé vált, ily körülmények között a perköltség megszüntetése indokolt. (Curia 1896 deczember 10-én 2718/1896. sz. a.) Habár a birói itélet az ügyvédi dijra nézve marasztalást nem tartalmaz: mégis az ügyvédi dijat illetőleg oly bizonyitékot képez, hog> a telekkönyvi rendelet 87., 88. §§-ai szerint és figyelemmel a 89. §-ra a zálogjognak előjegyzése elrendelhető volt. (Cura 1883 junus 6-án 57. sz. a. — Azonos: 1883 márczius 28-án 297. sz. a. — Ellenkező: 189b május 13-án 1760. sz. a.) Az 1877: XXI. t.-cz. 36. §. második bekezdésének abból a rendelkezéséből, mely szerint kisebb polgári peres ügyekben a meghatalmazott dijainak és költségeinek saját fele ellenében való birói megállapításának, kivévén a 35. §. eseteit, nem követelheti, miután a dijak és költségek megálapitásának az a czélja, hogy azáltal a meghatalmazott dijainak és költségeinek a törvény rendes utján érvényesitésére alapot nyerjen, okszerűen következik, hogy kisebb polgári peres ügyben felmerült dijait és költségeit, kivévén az 1877: XXII. t.cz. 35. §. eseteit, a meghatalmazott, mely fogalom alá az ügyvéd is tartozik, külön per utján sem követelheti. (Ouria 1890 deczember 5-én 9773. sz. a.) 59. §. Az 1874: XXXIV. t.-cz. VI. fejezetében az ügyvéd részére a rendestől eltérő birói illetékességet az ügyvéd csak akkor élvezheti, ha követelése szorosan az ügyvédi rendtartásban megszabott képviselet folyománya. Minthogy azonban felperes jelen perben nyilvánvalólag oly dijakat követel, melyek nem az ügyvéd jogkörébe tartozó eljárásból származnak és mivel az ügyvédi állás önmagában nem minősiti az ügyvédi foglalkozástól eltérő megbízatásból eredett ténykedéseket olyanoknak, melyek az ügyvédi rendtartás értelmében birálandók el, ebből folyólag felperes követelése a keresetbe vett összeg mennyiségénél fogva oly természetű, amely az 1881: LIX. t.-cz. 13. §-a értelmében az 1877: XXII. törvényezikfíben szabályozott külön ügybiróság elé tartozik, a járásbíróság azáltal, hogy mint sommás bíróság felperes keresetét tárgyalás alapjául elfogadta s abban ítéletet hozott, oly szabálytalanságot követett el, hogy amiatt az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának c) és o) pontja értelmében ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíteni kellett. (Curia 1891 deczember 18-án 9661. sz. a.)