Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 54. §. 617 polgári perekben, váltóperekben, perenkivüli polgári és kereskedelmi és csődügyekben képviselte, és mindezekre előleget kapott és valamelyes pénz is folyt be kezéhez. Ezen ügyekből felperes keresetének fentartott része szerint ezidőszerint 1277 K-t érvényesit. Alperes a marasztalás ellen kifogást tesz azon alapon, hogy az előleg az összes ügyekre adatván, marasztalásnak csak akkor lehetne helye, ha a feleperesnek minden járandósága birói megállapítást nyervén, az előlegnek és a felperes kezéhez befolyt összegeknek felperes összes járandóságából való levonás után az tűnnék ki, hogy a felperesnek követelése maradt, másodsorban és esetleg az egész előleget a jelen perrel érvényesített ügyvédi dijakra és kiadásokra kívánja beszámíttatni. .Felperes mindkettőt ellenzi azon alapon, hogy jogában áll a kapott előleget költségeinek és dijainak birói uton még nem érvényesített részére fentartani. A kir. tábla az első kifogást találván alaposnak, a marasztalás kérdésében a határozat hozatalát mellőzendőnek találta. A kir. Curia azonban ugy találta, hogy ha az ügyvéd határozatlan számú több ügyre egy összegben kapott előleget, és dij- és költségkövetelése némely ügyben akár magánegyezség, akár birói határozat folytán világos (liquid) követeléssé vált, akkor a félnek jogában áll az adott előlegnek az ügyvéd világos, mint terhesebb követelésébe való beszámitását követelni s annak nem világos részét hagyni fedezetlenül. (1906 febr. 20. 90/905. sz.) Az 1874: XXXIV. t.-cz. 55. §-ának az a rendelkezése, hogy az előleges egyezkedés érvényéhez okirat szükséges, akkor is alkalmazandó, ha az előleges egyezkedés nem az ügyvéd, hanem a fél érdekében történik. Curia: Mindkét alsóbbfoku biróság ítéletét megváltoztatja s a felperest azon az alapon, hogy a peres felek között a felperes kereseti követelésének 110 koronával kielégítése tekintetében előleges egyezkedés jött lére, elutasithatónak nem találja; ehhez képest az elsőbiróságot arra utasítja, hogy a pert bírálja meg és hozzon uj ítéletet. Indokok: Az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-ának utolsó bekezdése értelmében az ügyvéd és a fél között az ügyvéd járandóságai tárgyában előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges. A törvény most idézett rendelkezése kivételt nem tesz és igy az abban az esetben is alkalmazandó, ha előleges egyezkedés nem az ügyvéd, hanem a fél érdekében történik. A jelen perben az alperes védekezése kiterjedt arra is, hogy a felperesi ügyvéddel előlegesen megegyezett, amely szerint ez a