Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdis. 54. §. 613 melynél fogva felhatalmaztatik, hogy időközi költségeit a behajtandó összegekből visszatarthatja, ki nem terjeszthető. (Curia 1900 január 31-én 3355/1899. sz. a.) Az ügynek közbenjáró által való keresése a jutalomdij iránti ügyletet nem teszi érvénytelenné, hanem csak az ügyvéd elleni fegj-elmi eljárásra szolgálhat alapul. (Curia 1900 február 14-én I. G. 615/1899. sz. a.) Ha az ügyvéd és fele között a jutalomdijra nézve oly szerencseszerződés jött létre, mely szerint siker esetén az ügyvédet a behajtandó követelés egy hányada fogja megilletni, ha a behajtás nem sikerült: az ügyvéd munkadija megtérítését felétől nem követelheti. (Curia 1889 július 10-én 5215. sz. a.) Az ügyvéd a hivatalával járó kötelességeinél fogva a perlekedő felek között a peren kivüli kiegyezést soha sem gátolhatja, legkevésbbé pedig a saját anyagi előnyére, minélfogva birói uton érvényesithető jogalapot nem képez azon megállapodás, hogy a fél ki nem egyezhet ellenfelével, mert különben az ügyvédnek a kereseti egész követelési összegnek egy hányadát köteles fizetni. (Curia 1887 június 28-án 604. sz. a.) Ha a pernyertesség esetére az ügyvéd részére jutalomdij köttetett ki és a pert a megbizó részben megnyeri, az ügyvédet aránylagos jutalomdij illeti meg. (Curia 1900 márczius 2-án 5868/1899. sz. a.) Az ügyvédi állás önmagában nem minősiti az ügyvédi foglalkozástól eltérő megbizatáson alapuló ténykedéseket olyanoknak, a melyek az ügyvédi rendtartás alapján birálandók el s az 1874: XXXIV- t.-cz. VI. fejezete is az ügyvédnek csak szorosan az ügyvédi rendtartásban megszabott képviselet folyományát képező követelésekre vonatkozván, ebből folyőan helyes a felebbezési bíróság által elfoglalt azt a jogi álláspontot, hogy az ügyvédnek olyan követeléseire, a melyek nem szorosan az ügyvédi jogkörhöz tartozó ténykedésekből származnak, csak a közönséges megbízásra vonatkozó általános magánjogi szabályok alkalmazandók, mivel azonban annak az eldöntése, hogy az ügyvéd által vállalt s a megbizó részére végzett valamoly ténykérdés kívül esik-e szorosan vett ügyvédi jogkörön, mint jogkérdés felülvizsgálat tárgyát képezi, s minthogy a felebbezési bíróság által az első bíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint felperes a keresetében 1., 2., 3., 5., 6„ 10., 16., 17., 18., és 19. tételek alatt érdembe hozott dijak a fel-