Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

604 Ügyvédi rdts. 48. §. ugyvédi minőségben, vagy ügyvédi teendőkre, hanem nagyrészt gazdasági kiadások fordítására vette kézhez. C 1900 okt 16-án 5015. sz. (Gr. III. 376. 1.) Az a jogszabály, hogy az ügyvéd a bíróilag meg nem állapított dijak és költségekre nézve visszatartási jogot nem gyakorolhat, csak azon esetben alkalmazható, ha a felek közt erre nézve ellenkező megállapodás nem létezik. (Curia 1908. okt. 27. 3574/908. sz. a. VII. p. t.) V. ö. 8882/96. sz. C. 1899 május 20. I. G. 109. sz. (Gr. III 348. 1.) Jelzálogos terhek rendezésére kapott összeg rendeltetésellenes felhasználása az ügyv. rdts. 43., 46.. 48. §§-ai alá eshetik-e? Budapesti T.: Je]en ügyben csakis az a kérdés nyer megbirálást, hogy a panaszlott a kezeihez jutott s részben nála maradt pénzt visszatartani jogosult-e? Nem nyerhet azonban megoldást az az ezen ügyuton el sem dönthető kérdés, hogy a panaszosok jogelődük után örököltek-e s mennyit, felelősek-e tehát és mennyiben az örökhagyó tartozásáért, hogy tehát akár ezen az alapon, akár a részükről közvetlenül is adott megbízás alapján velük szemben a panaszlottat egyébként mily összegű díjazáshoz és kiadások megtérítéséhez való jog illeti meg, hogy végül mindezekhez képest a törvénykezés rendes utján a panaszosok a panaszlottat a kezéhez adott pénzről való elszámolásra szoríthatják-e s attól követplhetnek-e és milyen összeget vissza? A panaszosok az 1874: XXXIV. t.-cz. 46:, 48. §-ára alapított követelésével szemben a panaszlott az elszámolás előterjesztésével azzal védekezett, hogy saját bekebelezett követelésének kamataira fordíthatta a követelt pénzt. Ez a védekezés azonban nem fogadható el. A panaszosoktól az irányban vett megbízás ugyanis, hogy a részbne az ő tulajdonukat is képező ház terheit a panaszlott rendezze, csakis nyílt megegyezéssel volna arra kiterjeszthető, hogy ezek között a panaszlott követelése is szerepeljen; amit a panaszlott nem is vitat. Enélkül azonban az ügyvédi megbízás természete zárja azt ki, hogy az ügyvéd ily esetben egyszemélyben saját megbízó felével szemben ellenérdekű hitelezőként is szerepelhessen és a hitelezők követeléseinek ügyfeleire nézve lehető előnyös módon rendezésére adott megbízás keretében a kezeihez e czélból adott pénzt részben a saját követelésére is fordíthassa. A panaszlottnak további védekezése azonban arra irányult, hogy a visszakövetelt pénzt azért sem tartozik kiadni, mert dijai és költségei^ mprültek fel, sőt dijai a panaszosok jogelődje részéről adott dijlevéllel biztosíttattak. Ezt a védekezést el kellett fogadni, mert a tárgyalás adatai s a dijlevél szerint a panaszosok jogelődje részéről a panasz-