Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 48. §. 601 Az ügyvéd jogosítva van a bíróilag mt gállapitott dijait és kiadá­sait a behajtott összegből levonni, azonban a bíróilag meg nem álla­pított dijakra és kiadásokra nézve őt megtartási jog nem illeti. (Curia 1896 október 28-án 8882. sz. a.) A birói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza az ügyvédi rendtartás 48. §-át, hogy az ügyvéd a megbízója részére behajtott ösz­szegből az ugyanazon ügyben javára, ügyfelével szemben megállapí­tott vagy megállapítottnak tekintendő ügyvédi munkadijat és kiadást, ha az előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonni jogosult. (C 8882/1895. sz. a. és 1899 május 20-án I. G. 109. sz. a.) Az ügyvédi rendtartás 48. §-a az ügyvédre bízott ügyek közt mi­nőségre nézve különbséget nem tevén, a perenkivüli ügyben is a felek részére behajtott pénzt azoknak kívánatára azonnal kiszolgáltatni tar­tozik. (Curia 1898 április 15-én 1844/1898. sz. a.) Az ügyvéd a védenczét illető pénznek visszatartása miatt ellene folytatott fegyelmi eljárásban a vétség büntethetőségének elévülésére nem hivatkozhatik; mert ezen folytonos jogtalan cselekvés vétkessége nem szűnik meg mindaddig, míg az egész öszeget át nem szolgáltatta. (Curia 1883 augusztus 21-én 360. sz. a.) Ha az ügyvéd a megbízója részére felvett pénzt át nem adja, ha­nem ennek az átadást sürgető felszólítására a pénz helyett váltót ad cs ezen ténye köztudomásúvá lesz, ellene a fegyelmi vizsgálat elrende­lendő. (Curia 1882 július 25-én 317. sz. a.) Ha az ügyvéd által hosszabb ideig magánál tartott összeg után a fél a kamat megfizetését nem is kifejezetten fegyelmi uton követeli: a fegyelmi eljárás mégis elrendelendő, mert az ügyvéd kötelessége a felet a pénz behajtásáról azonnal értesíteni. (Curia 1885. május 9-én 203. sz. a.) Amennyiben az ügyvédnél a nála befolyt összeg netán letiltatott volna, az esetben is tartozott volna azt a birói letétbe helyezni, amire egyébként az eljárt fegyelmi bíróság által is eredménytelenül felhiva­tott, mert ezek szerint az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. és 68. §§-ban fel­sorolt fegyelmi vétség jelenségeinek fenforgása valószínűvé téve lévén, a fegyelmi eljárás elrendelése indokolva van. (Curia 1888 augusztus 23-án 365. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents