Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 39. §Téres az a jogi álláspont, hogy a per vitelére és egyezség kötésére megbízott ügyvéd részéről peren kivül létesített megállapodások általában csak különös megbízás és utasítás esetében volnának kötelezők a megbízóra nézve. (Curia 1900 június 16-án I. G. 266. sz. a.) Felpereseknek az a panasza alaptalan, hogy a felebbezési bíróság az által, hogy K. I. ügyvéd nyilatkozatát, perdöntőnek fogadta el, megsértette azt az anyagi jogszabályt, amely szerint bíróságon kivüli cselekmények végzésére az ügyvéd részére is különös meghatalmazás szükséges. Alaptalan ez a panasz azért, mert a perben felperesek megbízott ügyvéde K. I. volt, kinek a keresethez B) alatt csatolt meghatalmazványa, mely külalak tekintetében az 1868: LIX. t.-cz. 169. §. b) pontjának megfelel, az egyezség kötésére és pertől való elállásra is szól, továbbá, mert oly jogszabály nem létezik, amely az egyezség kötésére is felhatalmazott perbeli ügyvéd által bíróságon kivül a reá bízott pei tárgya felett kötött egyezséget az ügyfélre nézve hatálytalannak kimondaná s érvényesen kötelezőknek csak oly bíróságon kivüli egyezséget ismerne el, melyre nézve az ügyvédnek különös meghatalmazása volt. (Curia 1898 deczember 20-án G. 525. sz. a.) 39. §. Zugirászat megtorlása miatt az eljárás nemcsak a karaarai vagy kir. ügyész, avagy magános, hanem hatóságok feljelentésére is megindítandó. (Curia 3885 május 26-án 2291. sz. a.) Ha az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett ügyvéd e felfüggesztés tartama alatt díjazásért hatóságokhoz beadványokat nyújt be, zugirászat miatt büntetendő. (Budapesti tábla 1899 márczius 22-én 1474. sz. a.) Az 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §-ában meghatározott és az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászatra kiszabott büntetés nem „pénzbüntetés'', hanem „pénzbírság". Ez a büntetés behajthatlanság esetére szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható. A büntetésül kiszabott pénzösszeg az 1892: XXVII. törvényezikkben meghatározott czélokra forditandó. (Budapesti tábla 3. sz. büntető döntvény.) Az 1874: XXXIV .t.-cz. 39. §-ában meghatározott és az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászat által elkövitett cselekményre az 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §. első bekezdése alap. ján pénzben kiszabott büntetés pénzbüntetésnek tekintendő, ez azonTclekköDyvi stb. rendt. I. k. 38