Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

28 mondott és ami a csatolt röpiratban, különösen annak IV. fejezetében foglaltatik, nem terjed túl a magyar állami iskolák taneredményének, a tót nyelv művelődési és társadalmi állapotának és a kormány részéről a Maticza és a tót gimnáziumok megszüntetése körül követett eljárásnak a tárgyilagosság határain túllépő és ezért nem helyeselhető módon nyilvánított bírálatán; már pedig az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontjában érvénytelenségi okul megjelölt izgatás tényálladékának alkotó elemét nem ily bírálat, hanem gyűlöletre való egyenes izgatás, a törvény rendelete ellen irányuló egyenes felhívás képezi. (379/1902.) Felhívás összetartásra. Téves történelmi állítás. (Pavlovits Lyubomir.) 33. „Tartsunk össze és mutassuk meg, hogy van még szerb a világon, mert ez a föld előbb volt a miénk, mint a magyaroké, templomaink fundamentuma előbb állott itten, mint az övék, a mi vérünk áztatta azt." G. I. t.: A fentebbi kitétel egyrészről téves és az I. 1. tartalmával ellentétben álló történelmi állítás, másrészről a szerb nemzetiség összetartása iránt hangulatkeltés, anélkül, hogy felismerhető volna az, hogy az a kitétel a magyar ajkú állampolgárok elleni gyűlöletre ingerlésre, vagy a nemzet politikai egysége ellen szitásra vonatkoznék. (342/1901.) Nagybérlet felosztása. (Dr. Lendl Adolf.) 34. G. I. t.: Nem volt elrendelhető a bizonyitási eljárás a 3. §. 8. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan felhozott ténykörülményre azért, mert B. G. kortesnek az a kijelentése, hogy L. megválasztása esetében az egyes bérlők kezein levő közalapítványi birtok az egyes rakoviczai lakosoknak 30 évre kiosztatik, még ha megtörtént volna is, a tulajdon jogintézménye elleni izgatás tényálladékát nem állapítja meg, mert a közalapítványi birtoknak nagyobb részekbeni bérlete helyett annak kisebb parczellákra való felosztása kieszközlésének Ígérete törvénybe ütköző cselekményt nem képez, de különben is kérvényezők egyetlen tényadatot sem szolgáltattak annak bizonyítására, hogy L. A. az állított kijelentés megtételében részes vagy abba előzetesen kifejezetten beleegyezett. (544/1902.)