Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

246 hatóságnak adandók át, mely azoknak a 272. §-a szerinti értékesitése iránt intézkedik, ha pedig a követelések biztosítva vannak, az adósleveleket természetben megőrzi. Ezekből a rendelkezésekből kétségtelen, hogy a magánkötvényeket (adósleveket) maga a törvény is vagyontárgynak, tehát vagyoni értéket képviselő dolgoknak minősiti és mint ilyeneket bizza a gyámhatóság őrizetére, következőleg a 268. §-ban emiitett pénzértékek közé sorolja. A gyámi törv. ezen utóbbi és 292. §§-ai szerint a Gyámoltak pénzértékei nagykorúvá váltukkor nekik kiadandók s ha azokat, mint ez az iratok szerint a jelen ügyben is történt, a vonatkozó ^rtesités vételétől számított félév alatt fel nem vennék, a gyámhatóság birói letétbe helyezni köteles. Ezeknek, melyek közé a most kifejtettek szerint, a magánkötvények (adóslevelek) is tartoznak, birói letétként elfogadását pedig a rendes bíróság annál kevésbé tagadhatja meg, mert a birói letétek kezelése tárgyában 1881. évi 39425^1. M. E. sz. a. kiadott szabályzat 2. §-a a magán adósleveleket birói letétre alkalmfisaknak jelenti ki. (1910. június 13. Hb. 111.) 704/i. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatásköre szempontjából közömbös, hogy a bepanaszolt iparosnak volt-e iparigazolványa. (Hatásköri bíróság 1910 febr. 21. 1909. Hb. 138. sz.) Az 1884. évi XVII. t.-cz. kötelezi ugyan az iparost igazolvány, illetve iparengedély váltására, de az igazolványt nem teszi az iparosi minőség feltételévé, s az iparos jelleget az iparűzés ténye állapítja meg: minthogy e szerint az, hogy volt-e vagy nem volt az alperesnek a szóban levő időben iparigazolványa, a hatáskör szempontjából közömbös, az eljárást az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. 704/k. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-ában emiitett követelések jogi természetén nem változtat az a körülmény, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem végrehajtási letiltás alapján az ő jogán a követelés behajtására kirendelt ügygondnok érvényesíti. Következéskép a kereseti igény elbírálása, amely azt célozza, hogy az alperes, mint munkaadó a végrehajtást szenvedettet, mint alkalmazottat a létesült szolgálati viszony alapján megillető, de a foganatosított végrehajtási letiltás következtében viszszatartandó szolgálati illetménynek kiad asara köteleztessék, az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-ának rendelkezésénél fogva elsősorban az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe tartozik és az 1884: XVII,