Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

22 Alkalmatlan eszköz. (Gróf Tisza István.) 23. G. II. t.: Tekintve, hogy annak a megítélésénél, hogy valamely megvendégelés alkalmas eszköz arra, hogy a választópolgár politikai jogának gyakorlására irányadó befolyás érvényesülhessen, az illető választó személye is olyan tényező, amely tekinteten kivül nem hagyható; már pedig a székesfőváros belvárosának még szegényebb sorsú választópolgárairól sem feltételezhető, társadalmi állásuk és értelmiségük tekintetbe vételével az, hogy azért a csekély anyagi előnyért, amelyet egy közönséges vacsorának, azzal járó italoknak ingyenes élvezete nyújthat, magukat befolyásoltatni s addigi pártállásuktól el tántoríttatni engedjék. (251/1905.) = Ezzel ellentétben a C. I t. hasonló körülmények között a Nyiry Sándor esetében 208/1905. sz. alatt vizsgálatot rendelt el. 3. §. 8. p. Izgatás fogalma. (Pavlovits Lyubomir.) 24. C. I. t.: Az 1899: XV. t.-czikk 3. §-ának 8. pontjában köivonalozott izgatás fogalma nem kivánja meg azt, hogy valamely lelki felindulásra és különösen gyűlöletre egyenes felhívás történjék, avagy, hogy az izgatásnak azoknál, akikkel szemben 8LZ nyilvánult, valamely külsőleg felismerhető ténybeli eredménye is legyen. Az izgatás, közönséges értelménél és jogi fogalmánál fogva, nem egyéb, mint olyan gondolatnak nyilvános közlése, mely által mások indulatok, vagy szenvedélyek felgerjesztésével az állami és társadalmi rend, a fennálló jogi vagy politikai intézmények ellen gyülölségre, megvetésre és általában véve ellenséges hangulatra ingereltetnek: következésképen valótlan tényeknek nyilvános előadása, törvényes intézményeknek nyilvános és esetleg téves bírálata, törvényes intézményeknek törvényszerű módon megváltoztatására nyilvánuló törekvés és a közügyek iránt saját nézetei mellett hangulatgerjesztés egymagában véve oly izgatásnak még nem tekinthetők. (342/1901.) (Szatmári Mór.) 25. G. I. t.: A főtárgyaiásnál a kérvényezők meghatalmazottja a kérvény I—III. alatt előterjesztett panaszokat kifejezetten elejtette és a választást egyedül az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának a kérvényben felhívott 8. pontjában megjelölt érvénytelenségi ok alapján kérte érvénytelenittetni, tényül, a kérvény 4. pontjában előadottakkal egyezően, szóval azt terjesztvén elő, hogy Sz. M.