Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

117 zandó felszólalóinak joghátrányára nem szolgálhat. (Guria 1875. évi 178. sz. a.) 213. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 44. és 53. §. szerint, az óvenkinti kiigazítandó választói névjegyzék elleni felszólalások, a névjegyzék nyilvános kitételét követő tiz (az uj törvény szerint 15 nap) nap alatt lévén beadható, az ezen határidőn belül a névjegyzék ellen kihagyás miatt fél nem szólalt, hanem a felvétel iránt a m. kir. belügyminisztériumhoz beadott kérvény, miután a törvény által előszabott ut nem követtetett, a központi választmány által elutasítandó. (Curia 1878. évi 413. sz. a.) 214. A felebbezők amiatt, hogy az összeirási küldöttség által a választók névjegyzékéből kihagyattak, felszólalással nem éltek, a magyar jelzáloghitelbank által érdekükben tett felszólalást pedig figyelembe venni nem lehet, mivel jogi személyek, a melyek a választói névjegyzékbe fel sem vehetők, az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 50. §-a értelmében felszólalással nern élhetnek. (Guria 1894. évi 60. sz. a.) 215. A központi választmányhoz 22. szám alatt benyújtott L. és F. föld hitel intézeti igazgatók által aláirt felszólalás az ahhoz csatolt névjegyzékben felsorolt földhitelintézeti tisztviselők nevében és ezek megbízása folytán tétetett, mert a felszólalásnál hiányzott meghatalmazás a központi választmány határozata ellen közbe tett felebbezéseknek az érdekeltek által sajátkezüleg tett aláírása által pótolva van, végre, mert a rendelkező részben egyenkint megnevezett földhitelintézeti tisztviselők 700 frtot meghaladó fizetéssel birnak és így az 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultsággal megállapító jövedelmi adót fizetnek. (Guria 1891. évi 159. sz. a.) 216. Habár igaz az, hogy az 1874: XXXIII. t.-cz. 44. §-a értelmében más egyénnek felvétele vagy kihagyása miatt csak az élhet felszólamlással, aki a név jegy zékben maga már felvétetett, a törvénynek az a rendelkezése, figyelemmel arra, hogy a törvény a felszólamlási jogot csak azoktól kívánja megtagadni, kik mint nem választók a névjegyzék összeállításában érdekelve nincsenek, helyesen csak akkép magyarázandó, hogy a felszólandó, ha felszólalása folytán ő maga a névjegyzékbe felvétetik, ugy tekintendő, mintha felvétele már eredetileg megtörtént volna s hogy ennél fogva a felszólaló utólagos felvételének visszaható ereje van a mások felvétele vagy kihagyása tekintetében tett felszólamlására is. (Guria 1895. évi 295. sz. a.) 217. A magyar kereskedelmi bank igazgatói által aláirt