Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 88 — lyezése iránt a törvényhatóság saját autonóm hatáskörében saját felelőssége mellett intézkedik és ezen felelősség elvéből önként következik, hogy a törvényhatóságnak ama határozata, melylyel kijelölte azokat a pénzintézeteket, a hol a pénzkészleteket a jövő évben elhelyezni kivánja, a mennyiben ^ az ellen vagyonfelügyeleti szempontból aggályok nem emelhetők, felülvizsgálat tárgyát rendszerint csak abból a szempontból képezheti, hogy megtartattak-e azok a szabályok, melyeket az 1877. évi XX. t.-cz. és az 1886. évi XXI. t.-cz. előirnak, vagyis hogy a határozat alakilag törvényszerűen jött-e létre? Mivel pedig a felebbezés ily szempontból a határozat ellen kifogást nem emel: azt vissza kellett utasitani. A vármegyei tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vállalatok igazgatósági tagsági vagy felügyelőbizottsági tagsági állásaival összeférhetősége. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 134,699. sz. általános rendelete; Több felmerült konkrét eset alkalmából kivánatosnak találom, hogy a vármegyei tisztviselői állásoknak részvénytársulati vagy szövetkezeti alapon szervezett pénzintézetek és nagyipari vagy közlekedési vállalatok igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagságával, vagy hasonló megitélés alá kerülő bármily más nevezetű állással való összeférhetősége iránt felmerülő kérdések és az ezek elintézése körül követendő eljárás tekintetében az alábbi irányit© utasításokat adjam : A tisztviselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége vagy összeférhetetlensége általános érvényű rendelettel íészletesen nem szabályozható, mert helyesen mindig csupán a konkrét eset körülményei szerint esetről-esetre birálható el. Altalános elvként azonban ily kérdések elbírálásánál azt kell elfogadni, hogy összeférhetlenség a következő esetben áll be: 1. ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság, vagy más hasonló megitélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hivatali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben töltendő hivatali órák (V- Ü. Sz. 16. §.) betartása tekintetében bármily csekély hátrány is ered, — vagy pedig 2. ha a pénzintézet, illetőleg vállalat üzlete a vármegyével avagy az illető tisztviselő rendes hivatalos ügykörében előforduló ügyekkel oly összeköttetésben van, hogy a tisztviselő a hivatali ügyköréhez tartozó teendők és ügyek ellátása tekintetében érdekeltség miatt akadályozva lenne, — vagy pedig 3. ha az intézet illetőleg vállalat szervezete, vagy működésének iránya olyan, a mi kizárja azt, hogy annak igazgatásában a vármegye tisztviselője a hivatali állás tekintélyének, az állam érdekeinek avagy a közérdeknek sérelme nélkül részt vehessen. E szempontok mérlegelése és az összeférhetőség kérdésének elsőfokú eldöntése saját tisztviselőire vonatkozólag a vármegye közönségének hatáskörébe tartozik. Miután pedig nemcsak a közszolgálat érdekei, de a tisztviselői állás reputácziójának megóvása szempontjából is kivánatosnak is látszik, hogy a tisztviselő ily mellékfoglalkozás elvállalása előtt az összeférhetőség kérdését a vármegyei közgyűlés döntése alá bocsássa: ezért kötelességévé teszem a vármegyei tisztviselőknek, hogy mindannyiszor, valahányszor a fent körülirt igazgatósági tagsági, vagy hasonló állásra hivatik meg s azt elfogadni kivánja, az összeférhetőség kérdését eldöntés végett a vármegye közgyűlése elé terjessze és csak ennek kedvező döntése, vagyis az engedély megadása esetén vállalja el az igazgatósági vagy más hasonló állást, Azok a vármegyei tiszt-