Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 38 — értendő, miért is a birósági közegek kivételével, a többi hatóságok közegei közigazgatási közegeknek tekintendők. A hatósági közeg ezen jellegére mi befolyással sincsen az, hogy eljárására egyes esetben a felhivást a biróságtól kapja. A csendőr tehát már ez alapon közigazgatási hatósági közeg, de ezen jellege nyilvánvaló az 1881. évi III. t.-cz. 1. §-ának ama intézkedéséből, mely szerint a m. kir. csendőrökre a közbiztonsági szolgálat ellátása bizatott. Ezen szolgálatuk teljesitése tekintetében a közigazgatási hatóságok alá vannak utalva ós mint ezek közegei járnak el. A közbiztonsági szolgálat keretébe az elkövetett bűncselekmények felderitése körüli nyomozás is tartozik és igy a csendőrjárőr akkor, a midőn nyomozást teljesít, közigazgatási eljárást végez. Minthogy pedig az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §-ának 2. pontja szerint az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-ban meghatározott kihágások, ha azok közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen voltak elkövetve, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak, ennélfogva ez ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. (49,317/907. I. M.). Ha a vasúti jegyvizsgáló vasúton utazó férfit és nöt közösülésen tetten ér, az ily cselekmény a btkv. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétség ismérveit foglalja magában és elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi deczember hó 17-én hozott határozata : Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert mig egyrészről a feljelentett cselekmény nem állapit ja meg a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó valamely kihágásnak tényálladékát, addig másrészről a feljelentett cselekménynek szeméremsértő volta kétségtelen lóvén^ a btk. 249. §-ába ütköző s az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. §-ának 5. pontja értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt szemérem elleni vétségnek egyik főismérve fenforog. Az a körülmény, hogy a biróság a feljelentett cselekményben a fenti vétség többi ismérveit (az elkövetés nyilvánosságát és a közbotránykozást) is, vagyis a vétségnek egész tényálladékát esetleg fenforogni nem látja, minthogy ennek eldöntése éppen a biróság feladata, nem lehet akadálya annak, hogy az ügyet érdemileg az intézze el. Az istenkáromlás miatt inditott ügy elbirálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi deczember 6-án hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A nyomozás folyamán a mellett, hogy a panaszolt nyilvános verekedés tárgyában a tényállás megvilágittatott, egy tanú vallomásában arra merült fel bizonyiték, hogy az egyik gyanusitott az ellenfelének cdstenét szidta». Való-e ez a szidalmazás ? erre nézve a többi tanuk ki nem hallgattattak s arra sem terjedt ki a nyomozás, mily fokú nyilvánosság előtt és mily szavakkal történt az Isten káromlása ? meggyalázást tartalmazott-e az ? és közbotrányt idézett-e elő? Minthogy pedig fentebb megjelölt körülmények felderitése annak megállapítása czéljából, fenforog-e a btk. 190. §-ába ütköző