Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 29 — a mint ez a kin. btkv. 112. §-ának szövegéből kitűnik, a melyben a ((vaspálya)) fogalma a «vaspályához tartozó épiilet» fogalmával szembe van állítva. Mintjogy e szerint a kir. járábiróság érdemileg kimondotta, hogy a kin. btkv. 111. §-ában meghatározott s a törvény által hatáskörébeutalt kihágás tényálladéka törvényes alkotó elem hiányában nem állapitható meg, a panaszbeli cselekmény abból a szempontból birálandó el, hogy megállapitja-e a kih. btkv. 112. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát, ennélfogva — figyelemmel az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §-a 1. pontjának rendelkezésére — a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni. Ha utczai verekedés alkalmával a verekedésben résztvevők egymásra lövöldöznek, veszélyes fenyegetés miatt a kbtv. 41. §-a alapján indítandó meg az eljárás s az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1905. évi november 15-én hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörebe tartozik. Az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a följelentés szerint a följelentett egyének «egymásra» lövöldöztek, ez a cselekményünk tehát — a mennyiben súlyosabb beszámitás alá eső bűncselekmény nem forog fenn — legalább is a kih. btkv. 41 §-ában meghatározott kihágás ismérveivel bir, a mely kihágásnak az elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-a IV. pontjának és 19. §-a 1. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. biróság hatáskörébe van utalva. A kir. biróság lesz hivatva annak elbírálására, hogy a jelzett, valamint a főszolgabíró által vitatott tulajdon elleni kihágás, valamennyi ismérvei fenforognak-e vagy sem; az a körülmény azonban hogy egyik vagy másik alkotó elem hiányzik, nem szolgálhat okul az ügynek a hatáskörből való elutasítására, hanem annak következménye érdemi határozatban mondandó ki. Végül meg jegyeztetik, hogy a kir. biróság az érdemi tárgyalás során szélesebb hatásköre folytán és az összefüggésnél fogva oly kihágásokat, illetve kihágást is elbírálhat, a melynek elbírálása különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. Ifjúsági egyesület helyiségébe való erőszakos behatolás miatt indított ugy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe Jtartozik. A m. kir. minisztertanács 1905. évi szeptember 29-én hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Annak eldöntése, hogy a feljelentésben foglalt tett a btk. 330. §-a, vagy a kbtk. 84. §-a szerint minősitendő-e attól függ, vájjon az esztergomi földmives ifjúsági egyesület körhelyisége a btk. XXV. fejezetében emiitett magánlakásnak vagy az utóbbi §-ban említett nyilvános helynek tekintendő-e. Minthogy pedig a kiderített tényállás szerint az emiitett körhelység csak az egyesületi tagok s meghívottjaik, tehát meghatározott egyének magánhasználatára szolgál, az nyilvános, tehát a közönségnek személyválogatás nélkül nyitva álló helynek nem tekinthető, hanem mint az egyesületi tagok magánhasználatára rendelt helység az egyesületen kivül állókkal szemben az idegen magánlak jellegével bir s minthogy az ily helyiségbe való erőszakos behatolás a btk. 330. esetleg 332. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény ismérveit tünteti fel, ezen cselekmény pedig az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 17. és 18. §-ai értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva, a jelen ügyben az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani. (32,462/905. I. M. sz.)