Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 108 bírálható el Általános elvként azonban ily kérdések elbírálásánál azt kell elfogadni, hogy összeférhetetlenség a következő esetekben áll be: 1. ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság, vagy más hasonló megítélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hivatali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben a városi szervezési ssabályrende-. létben megállapított hivatalos órák betartása tekintetében bármily csekély hátrány is ered, — vagy pedig 2. ha a pénzintézet, illetőleg vállalat üzlete a várossal, avagy az illető tisztviselő rendes hivatalos ügykörében előforduló ügyekkel oly összeköttetésben van, hogy a tisztviselő a hivatali ügyköréhez tartozó teendők és ügyek ellátása tekintetében érdekeltség miatt akadályozva lenne, — vagy pedig 3. ha az intézet, illetőleg vállalat szervezete, vagy működésének iránya olyan, a mi kizárja azt, hogy annak igazgatásában a város tisztviselője a hivatali állás tekintélyének, az állam érdekeípek, avagy a közérdeknek sérelme nélkül részt vehessen. E szempontok mérlegelése és az összeférhetőség kérdésének elsőfokú eldöntése saját tisztviselőire vonatkozólag a város közönségének hatáskörébe tartozik. Miután pedig nemcsak a közszolgálat érdekei, de a tisztviselői állás reputátiójának megóvása szempontjából is kívánatosnak látszik, hogy a tisztviselő ily mellékfoglalkozás elvállalása előtt az össszeférhetősóg kérdését a városi közgyűlés döntése alá bocsássa: ezért kötelességévé teszem a város tisztviselőinek, hogy mindannyiszor, valahányszor a fent körülirt igazgatósági tagsági, vagy hasonló állásra hivatnak meg s ezt elfogadni kívánják, az összeférhetőség kérdését eldöntés végett a város közgyűlése elé terjessze és csak ennek kedvező döntése, vagyis az engedély megadása esetén vállalják el az igazgatósági, vagy más hasonló állást. Azok a városi tisztviselők pedig, kik a város közgyűlésének kifejezett engedélye nélkül töltenek be ez idő szerint ily állásokat, ezen körülményt a város törvényhatósági bizottságához haladék nélkül bejelenteni, a mennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhetetlennek mondatnék ki, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésével attól nyomban megválni tartoznak. A város közönsége ezen szempontok figyelembe vételével az összeférhetetlenséget később is bármikor megállapíthatja, minek következtében a már megadott engedély is mindenkor csak a visszavonásig terjedő érvénynyel birhat. A vármegyék járási tisztviselőitől megkivánandó nyelvismeret. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 86,005. sz. általános rendelete: Ugy a közigazgatás zavartalan menetére, mint a közlakosság érdekeire való tekintetekből különös súlyt kell helyeznem arra,, hogy azok a vármegyei tisztviselők, a kik a néppel hivataluknál fogva folytonos és sürü érintkezésbe vannak, tehát első sorban a járási főszolgabirák és szolgabirák, az illető járás lakosságának nyelvét birják, vagy legalább is oly mérvű nyelvismerettel rendelkezzenek, hogy a néppel akadálytalanul érintkezni, annak előadását megérteni, saját intézkedéseiket pedig megéretni képesek legyenek. Elengedhetetlen kívánalma ez a jó közigazgatásnak s egyúttal nélkülözhetetlen előfeltétele ama nemes hivatás sikeres teljesítésének, mely a nép anyagi és szellemi érdekei lelkiismeretes gondozása, ügyes-bajos dolgaiban való gyá-