Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 77 — a mezőrendőri törvény 100. §-a által fentartott általános határozmányai nem tartalmaznak oly rendelkezést, melynek értelmében annak meghatározása végett, vájjon mezőrendőri kihágás, avagy a büntető törvények hatálya alá eső cselekmény forog-e fenn, a különböző egyéneknek okozott és különálló, habár együttesen feljelentett cselekményekből származott mezei károk összege egybefoglalandó lenne: ily egybefoglalás nélkül pedig a jelen esetben a mezei károk külön-külön nem haladják meg a 60 koronát, a szóban forgó cselekmények az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontjába ütköző több rendbeli mezőrendőri kihágás ismérveit tüntetik fel, melyeknek elbirálása az idézett t.-cz. 103. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva, minélfogva a jelen ügyben az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. A határ-árok jogosulatlan kiszélesítése és a határkő jogosulatlan eltávolítása miatt indított ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1900. évi január 24-én hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Mert felperes keresetét birtokháboritás czimén az előbbi állapot visszaállítására irányozván, a birtokjogra és igy magánjogi jogczímre állapított kereset nem közigazgatási, hanem az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontja értelmében a bírói útra, és pedig a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik; mert továbbá Sz. Viktornak tulajdonított az a cselekmény, hogy a határ-ároknak önhatalmú kiszélesítésekor állítólag emberemlékezet óta volt határkövet eltávolított, már azért sem vonható az 1894. évi XII. t.-cz. 34. és 93. §-ainak rendelkezései alá, mivel az állítólag eltávolított határkő nem az 1894. évi XII. t.-cz. 33. §-a értelmében alkotott szabályrendelet alapján felállított határjelt képezett, és mivel az 1894. évi XII. t.-cz. 34. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok vitás határkérdésekben hátározni csak akkor illetékesek, ha a határ vitássága a határjelek felállítása, elhelyezése kapcsán merült fel; mert végre Sz. Viktor a határjel épségének megsértése miatt az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának bj pontja, vagy az 1878. évi V. t.-cz. 421. §-a alapján nem is büntethető, miután a károsult, illetőleg sértett fél a büntető eljárás folyamatba tehetésére vonatkozó indítványt elő sem terjesztett. (2 591/900. L M. sz.)