Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— u — az L876. évi XIII. t.-cz. 56. §-ának alkalmazásában, a melyre a felperes keresetét alapította és a mely szerint a gazda, ha cselédjét törvényes ok nélkül bocsátja el, köteles a hátralevő idejére a kikötött bért kiszolgáltatni, nem jön tekintetbe az, hogy a gazda az elbocsátással okozott-e kárt vagy nem. mihez képest az ok nélküli elbocsátás alapján a hátralevő bér kiszolgáltatására támasztott követelés nem kártérítési, hanem cselédbérkövetelés, a melynek megbirálása, — az 1876. évi XIII. t.-cz. 119. §-ában emiitett kivételes eset az előadottak szerint fenn nem forogván, — a 115. §. értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (18,731/1903. I. M. sz.) Háztartás vezetésére, gyermekek stb. gondozására, ápolására szorítkozó szolgálatot teljesitő gazdasszony cselédnek nem tekinthető, s az ebből a szolgálati viszonyból felmerült viták elintézése a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanácsnak 1903. évi április 22-én hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Mert az alperes szolgálata, a kereset tartalma szerint, az alperes háztartásának vezetésében, gyermekeinek és magának gondozásában és ápolásában állott, az ilyen szolgálatot teljesitő gazdasszony pedig az 1876. évi XIII. t.-cz. í. §-a értelmében cselédnek tekinthető nem lévén, az ebből a szolgálati viszonyból felmerült viták elintézése az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §. értelmében nem a közigazgatási hatóság, hanem az általános magánjog szabályai szerint a biróság hatáskörébe tartozik. (52,837/903. B. M. sz.) Hivatalszolgai teendők végzésére alkalmazott egyén cselédnek nem tekinthető,, s az ebből a szolgálati viszonyból felmerült viták elintézése a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1903. évi május 6-án hozott határozata : Ezen ügyben az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. Mert B. Albert cselédnek nem tekinthető, mivel szolgálata, a mely a birósági és a főszolgabiróí tárgyalási jegyzőkönyv szerint a szolgai teendők végzésében (kézbesítésben, irodatakaritásban), nappali őrködésben, éjjeli őrködésben, majd e helyett a község bikájának gondozásában állott, háztartási vagy gazdaság körüli szolgálatnak nem minősíthető, az 1876. évi XIII. t.-cz. 1. §-a szerint pedig a háztartási vagy személyes és folytonos szolgálatoknak teljesítése állapítja meg a szolgálatnak cseíédi szolgálati jellegét, következéskép az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-ában felsorolt közigazgatási hatóságoknak e követelés megbirálására nincsen hatáskörük • mert továbbá B. Albert, a ki ideiglenes alkalmazásra fogadtatott fel, és hivatali esküt nem tett, nem állott a községgel közszolgálati viszonyban és szolgálatának közjogi jellege hiányozván, nem tekinhető olyan községi alkalmazottnak, a kinek illetmény iránti követelése a közigazgatási utra tartoznék, mihez képest alkalmazásából felmerült szolgálati bérkövetelését, mint magánjogi követelést a biróság előtt kell érvényesíteni. (52,839/903. B. M. sz.) A gazda által visszatartott cselédbér megfizetése iránt inditott ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1902. évi november 28-án hozott határozata: Ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A hatáskör kérdését a kereset szempontjából kell megbírálni; A. P. kerese-