Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)
- 43 utalta a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe, de az 1893. évi II. törvén vczikk 6. §-a érteimében a ragadós tüdőlob miatt foganatosított kisajátítási és becslőbizottsági határozat ellen, az ugyanezen törvényszakasz szerint a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez intézendő felebbezési jogorvoslat helyett, valamint nevezett miniszternek ezen törvényszakasz alapján hozott másod-fokú határozata ellen, bírósági panaszjogot a feleknek nem' ad s így, miután a töldmivelésügyi m. kir. miniszternek ily tárgvu határozatai elleni jogorvoslat elbírálására sem az 189(1 évi XXVI. törvényczikk IX. ezime. sem ennek egész II. fejezete, sem pedig valamely más törvény vagy törvényes intézkedés a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét ki nem terjesztette; jelen esetben, a midőn nem az 1888. évi VII. törvényczikk 105-112. és az 1893. évi II. törvényczikk 3. §-a értelmébeni kártalanítás tárgyában hozott alispáni vagy városi tanácsi, hanem az 1893. évi II. törvényczikk 6. §-a él telmében foganatosított kisajátítás, s ennek folytán hozott becslőbizottsági határozatot felülbíráló töldmivelésügyi m. kir. miniszteri határozat ellen van a panasz intézve, ezt a m. kir. közigazgatási biróság az 1896. évi XXVI, törvényczikk 17. §-a rendelkezése folytán, mint hatáskörébe nem tartozót el nem bírálhatván, vissza kellett utasítania. A keresettel megtámadott közig, határozatoknak tárgya utczairányoknak megállapítása, illetve a jövendőben foganatosítandó utczaszabályozás és építési ügy, ezek pedig a közig, hatóságok jogkörébe tartoznak épp ugy, mint annak a kérdésnek eldöntése is: vájjon szükség lesz-e, annak idejében, a kisajátítási eljárás elrendelésére. A kir. Curia 1903. évi 5,473. sz. határozata. Após és vő között, közös lakásból eltávolítás miatt felmerült panasz elbírálása bírói útra tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 108,4ü8. sz. határozata: Mert M. József azon kérelme tárgyában, hogy veje S. József a tulajdonát képező ház elhagyására köteleztessék, a biróság van hivatva határozni. M. Józsefnek panaszbeli előadásából ugyanis kitűnik, hogy panaszlott az ő beleegyezésével, mint vő lakik házánál. Ez a viszony magánjogi viszony és midőn M. József, mint após, vejének, S. Józsefnek a közös lakásból eltávolítását követeli, magánjogot érvényesít, a melynek elbírálása bírói útra tartozik.