Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 36 — használata miatt az iparhatóságok előtti eljárásnak nem lévén helye, panaszosnak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 24 §-ának ama rendelkezése alapján, mely szerint az, ki valamely czég bitorlása által jogaiban szenved, az illetékes törvényszéknél kereshet orvoslást, panaszlottal szemben jogosulatlan czég használat miatt emelt panaszával a kereskedelmi törvény szerint illetékes bírósághoz kell fordulnia. Vadászkutyáknak jogtalan lelövése miatt tett feljelentés elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir belügyminiszter 1904. évi 4,699 sz. határozata: A szóban forgó ügyben ugyanis Z. Ignácz panaszkérvényében a rendőrök azon cselekményét, hogy fiatal vadászkutyáját lelőtték, megtorolni kéri; felebbezésében pedig a rendőrök ezen eljárását jogtalannak és a főszolgabíró Írásbeli utasitása ellenére történtnek jelzi. Miután ezek szerint a btkv. Í18. S-ában körülirt idegen ingó dolog jogtalan megsemmisitése által elkövetett vétség tényálladéka látszik fenforogni, annak elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A belföldi sajtótermékeknek az egész ország területén való házalására az engedélyezés a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 106,647. sz. általános rendelete. Országgyűlési képviselőválasztás alkalmával pártzászlónak összetépése idegen ingó dolog megrongálásának vétségét képezi, melynek elbirálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 5752. sz. határozata: Tekintettel arra, hogy azon vádbeli cselekmény, hogy a választási zászlót N. Vaszilie p.-i lakos kezéből elvették, földre dobták s összetépték, az 1878. évi V. t.-cz. 418. $-ában körülirt idegen ingó dolog megrongálása által elkövetett vétség tényálladékát látszik magában foglalni, a főszolgabíró által hozott elsőfokú ítélettel, valamint az egész eljárással együtt megsemmisíttetik s az összes iratok az illetékes királyi bírósághoz rendeltetnek áttétetni. Valamely egyesület körhelyisége csak az egyleti tagok s meghívottjaik magánhasználatára szolgál, az tehát nyilvános, vagyis a' közönségnek nyitva álló helynek nem tekinthető. Az ily helyiségbe való erőszakos behatolás a btkv. 330., esetleg 332. §-ában meghatározott laksértés ismérveit tünteti fel. Az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1905. évi szeptember 29-én hozott határozata: Minthogy a körhelyiség csak az egyesületi tagok s meghívottjaik, tehát meghatározott egyének magánhasználatára szolgál, az nyilvános, tehát a