Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- m — Zugirászatra, mint törvényileg tiltott foglalkozás gyakorlására iparigazolvány ki nem adható. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1905. évi 16,128. sz. határozata: A folyamodó által bejelentésében felsorolt az a keresetig tevékenység, melyet a kért iparigazolvány alapján iparszerüleg folytatni kíván, nevezetesen felségfolyamodványok és kérvények megirása, katonai és kisebb polgári peresügyek rendezése, adó- és illetékügyek rendezése, ez ügyekben ós fizetési meghagyások elleni felebbezósek, telekkönyvi és örökösödési ügyekben felvilágosítás, iparengedélyek megszerzése, nagykorusitások keresztül vezetése stb., olyan természetű, melynek nem ügyvéd által való iparszerü folytatása, mint zugirászat, törvényileg tiltva van s igy az ezen kereseti foglalkozás folytatására irányuló bejelentés az iparhatóságok által az 1884 évi XVII. i-cz. 4. §-a alapján tudomásul nem vehető. Ipartestületek iparüzleteknek saját nevükben való folytatására nem jogosultak, A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1905. évi 54,911. sz. határozata: Az 1884. évi XVII. t.-cz. az ipartestületeket a képesítéshez kötött mesterséget üző iparosok körében a testületi tagok közös anyagi érdekeinek előmozdítása, az iparosok közötti rend ós egyetértés fentartása és bizonyos, a munkaadók és alkalmazottak közötti munkaviszonyra kiterjedő iparhatósági teendők ellátása czóljából szervezte. Ekként az ipartestület a hatósági feladatok mellett is kizárólag egyesületi alapon áll fenn és működésében az ipartörvény által az egyesülés czéljára és kereteire nézve megállapított jogszabályokat átlépni vagy a törvény 126. §-ában felsorolt czéloktól eltérő czélokat követni nincs jogosítva. Már pedig az ipartörvény az ipartestületeket iparüzleteknek saját nevükben való folytatására nem jogosítja fel. Az ipartestületek, mint kizárólag az ipartörvény alapján álló egyesületek nem is űzhetnek ipart, miután a társasági formában való iparűzésre csakis az 1875. évi XXXVII. törvényczikkbe foglalt kereskedelmi társaságok jogosultak, s illetve az iparűzésre alakult társaságok a kereskedelmi törvény rendelkezésének magukat alávetni tartoznak. Mindazokban a községekben, a hol könyvkereskedő települve nincs, a szatócsok és vegyeskereskedők népiskolai tanykönyvek elárusitásával külön iparigazolvány nélkül is foglalkozhatnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 19C0. évi 37,762. sz. határozata Szatócsok és vegyeskereskedők kész czipők és csizmák elárusitására nincsenek feljogosítva. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 1868. sz. határozata: A szatócsok és vegyeskereskedők a czipész- és csizmadia-ipar körébe tartozó iparczikkek közül csak azokat vannak feljogosítva elárusítani, melyek, mint például a fénymáz, kefék stb. a háztartás körül és a gazdaságban is általános és sürü használatban vannak. Egyéb, a fent említett iparok körébe tartozó iparczikkek, mint pl. bőr. specziális czipész-szerszám, valamint késE czipők és csizmák stb. elárusitására azonban nem jogosultak.