Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

23 — ténykedéseket egy és ugyanazon napon végezhessen, ennélfogva az 1899. évi XV. t. cz. 1.47. és 148. §§-aiban naptárilag megállapított határidők zárnapjai kizárólagosan értelmezendők, vagyis július 19-ike a felszólalások és észrevételek felett való határozathozatal, július 29-ike pedig a közszemlére való kitétel utolsó napja. Központi választmány elnöke a város első tisztviselője, vagy annak a szervezeti szabályrendeletben megjelölt állandó helyettese ; tiszteletbeli főjegyző elnöki teendőket ellátni nem jogosult. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 88,475. sz. határozata: A jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy a szóban levő ülésben Y. Imre tanácsnok tb. főjegyző elnökölt. Minthogy azonban az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 18. §-a értelmében a központi választmány elnöki teendőit csak a törvényhatóság vagy a város első tisztviselője vag}' ennek törvényes helyettese végezheti, s minthogy továbbá a törvényes helyettes alatt kizárólag a város első tisztviselőjének a szervezési szabályrendeletben megjelölt állandó helyettese értendő, a város tb. főjegyzője ezen minőségében elnöki teendőket ellátni nem volt jogosult; ennélfogva figyelmeztetem, hogy a törvény idézett rendelkezésének jövőben annyival inkább érvényt szerezzen, mert ellenkező esetben a törvényellenesen létre jött határozatokat meg fogom semmisíteni.