Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 21 — látom megjegyezni, hogy az a körülmény, hogy valaki megszűnt törvényhatósági bizottsági tag lenni, egymagában szükségképen nem vonja maga után azt, hogy az illető által betöltött központi választmányi tagsági helye ezen alapon megüresedettnek tekintessék s helyébe uj tag választassák; mert az esetben, ha valaki a központi választmánynak nem mint törvényhatósági bizottsági tag, hanem mint azon választó kerület választó tagja, melyre a központi választmány hatásköre kiterjed, feltéve, hogy választói jogosultságát el nem vesztette, azért mert a törvényhatósági bizottságnak megszűnt tagja lenni, a központi választmánynak továbbra is tagja lehet. Pusztán leírási hibából az állandó névjegyzékből kimaradt választó pótlólag csak akkor vehető fel. ha az az évi ideiglenes névjegyzékben bent volt. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 8440 sz. határozata. Összeiró küldöttségbe 3 rendes tagnál sem több, sem kevesebb nem választható. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 27,244. sz. határozata: A jegyzőkönyvben foglalt határozat azon részét, mely szerint az egyidejűleg megalakult összeiró küldöttségekbe a három tagon felül még külön helyettes elnökök is választattak, ezennel megsemmisítem; mert az 1876. évi XVIII. t.-cz. 1. §-a értelmében a választók névjegyzékének évenkénti kiigazítására sem több. sem kevesebb, mint három rendes tag nem választható. Az 1899. évi XV. t.-cz. 143. §-ában érintett földadóminimum-nyomozást csak az alispán teljesítheti. A m. kir. belügyminiszter 1901, évi 79,963. sz. határozata: A jelentéssel felterjesztett jegyzőkönyvben foglalt határozatok, mely szerint a járás főszolgabirája által foganatositott nyomozás alapján K. község földadóminimuma 6 korona 44 fillérben állapíttatott meg, ezennel megsemmisítem; mert az 1899. évi XV. t.-cz. 143. §-ában foglalt rendelkezés szerint azon községekben, melyekben 1874. évi XXXIII. t.-cz. 4. §-a értelmében a legkevésbbé megrótt 1/i-eá úrbéri telek adójának kinyomozása szükséges, ezt a birtokában levő, továbbá az illető község által szolgáltatandó és más uton beszerzendő hivatalos adatok alapján az alispán teljesiti. Városi tulajdont képező, de bérház czéljaira szolgáló épületre pártzászló kitűzhető. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 104,477. sz. határozata: H. Mór táviratilag hozzám intézett kérvényében panaszt emelt a miatt, hogy a városi rendőrkapitány eltiltotta H. Mórt attól, hogy az általa haszonbérelt s városi tulajdont képező épületen képviselőjelölt zászlóját kitűzhesse. Ezen távirati panaszt törvényszerű intézkedés végett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 104. §-ában foglalt tiltó rendelkezés csak középületre vonatkozik, s nem érinti választók azon jogát, hogy városi tulajdont képező, de bérház czéljaira szolgáló épületen zászlót kitűzhessenek.