Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 19 — határozzák ugyan aat az eljárást, mely valakinek képviselőjelöltként való ajánlásánál követendő; ámde tiltó törvényes rendelkezés hiányában kétségtelen, hogy képviselőjelölt nem csak az ily módon ajánlott egyén, hanem az is lehet, a ki a választást és ennek elrendelését megelőző valamely időpontban jelöltként fellépett, vagy a választók, illetve ezek valamelyik töredéke által ilyennek felléptettetett; de nyilvánvaló ez különösen a jelen eljárás tárgyát képező eset előfordultakor részben már hatályban volt 1899. évi XV. t.-cz. ama rendelkezéseiből is, melyek szerint a választásra vonatkozóan, habár azt megelőzőleg elkövetett bizonyos visszaélések a választás érvénytelenségét vonhatják maguk után. Ezen érvénytelenségi okok egynémelyike csak akkor forog fenn, ha az azok alapjául szolgáló visszaélések a választás elrendelése napjától a választási eljárás befejeztéig terjedő időben, vagy a választást megelőzőleg a törvényben meghatározott határidőn belül követtettek el, ellenben más érvénytelenségi okok megállapitása a visszaéléseknek bizonyos időben való elkövetéséhez kötve nincs. Az utóbbiak közé tartozik az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontjában a képviselőnek megválasztott jelöltre nézve meghatározott, egyébként pedig a btk. 185. §-ának első bekezdése alá eső vétség alkatelemeit magában foglaló az a tett: «ha a képviselő a választónak vagy ennek tudtával hozzátartozójának, azon czélból, hogy az ő reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt vagy pénzértéket vagy más előnyt ád vagy igér». Kétségtelen ezekből, hogy sem a választó, sem a képviselőjelölt minőségének megállapitása a fennálló törvények szerint a választás elrendelésétől függővé nem tehető. Minthogy továbbá a btk. 185. §-a sem tartalmaz oly rendelkezést, melynél fogva az abban meghatározott vétség tényálladéka csak annak bizonyos határidőben, vagy a választás elrendelése után történt elkövetése esetében volna megállapítható, kétségtelen az is, hogy a szegedi kir. Ítélőtábla idézett határozatával a btk. 185. §-át megsértette akkor, midőn kimondotta, hogy az ebben körülirt vétség a választás elrendelése előtt el nem követhető. Képviselőválasztás alkalmával, a ki a kinált pénzt azon czélból, hogy szavazzon, vagy ne szavazzon, elfogadja: a polgároknak választási joga ellen elkövetett vétségben bűnös még akkor is, ha nem Ígérete szerint szavazott. A kir. Curia 1904. évi 999. sz. határozata. Az idegen hangzású utónevek a választói névjegyzékben az állam hivatalos nyelvén jegyzendők be, s idegen hangzású utónév csupán akkor, ha ez magyar nyelvre lefordítható nem volna. A személyazonosság végett csak mellékesen vehető fel az idegen hangzású utónév. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 64,584. sz. határozata. A törvényhatósági levéltárban őrzött névjegyzék másolási diját a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 51,844. sz. határozata, A választási eljárást érintő némely törvényes rendelkezés értelmezése. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 107,229. sz. határozata: A jelentésben felvetett kérdésekre vonatkozólag a következőkben kivánmn tájékoztatni. 1. Az 1889. évi XV. t.-cz. 153. .§-a értelmében az összes 2*