Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 15 — Számlakivonat a lakás igazolására nem elegendő; — az adó utólagos kirovása is választó-képességet nyújt. A kir. Curia 1904. évi 188. sz. határozata. Az okleveles ügyvéd abból az okból, mert a gyakorló ügyvédek lajstromába fel nem vétetett, az 1876. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a értelmében az ügyvédi oklevele alapján öt megillető választói jogtól el nem esett. A kir. Curia 1905. évi 339. sz. határozata. Az egyházfi (sekrestyés) állása a választói jog szempontjából cselédi állásnak minősíthető nem lévén, az 1884. évi XXXIII. t.-cz. 10. §-ának a gazdái hatalom alatt álló egyének választói jogosultságaira vonatkozó rendelkezése alkalmazást nem nyerhet. A kir. Curia 1905. évi 384. sz. határozata. Országgyűlési képviselőválasztókat összeiró küldöttségekbe beválasztott, egyúttal azonban nem felesketett központi választmányi tagok felesketendők. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 26,172. sz. határozata. Az országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzéke négynél sem több, sem kevesebb példányban nem állitható ki. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 26,397. sz. határozata. Az országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzéke négynél sem több, sem kevesebb példányban nem állitható ki. Ha a vármegyei választókerület székhelye, vagy a városi választókerület két vagy több kir. körjegyző illetékességi körébe tartozik : az állandó névjegyzék egyik példányának melyik illetékes kir. körjegyzőnél elhelyezése kérdésében a központi választmány dönt. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 42,310. sz. határozata. Az országgyűlési képviselőválasztók összeírását a törvényesen megalakított háromtagú küldöttségnek kell foganatosítania. Az összeírásnál mind a három tag jelen lenmi és a központi választmányhoz küldendő összeírást aláírni tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 45,417. sz. határozata. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 36. §. szerint általános szabály az, hogy minden választó annak a községnek névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeíráskor rendes lakása van, továbbá e törvényczikk szerint csak az illető választó kívánságára lehet őt esetleg egy más község névjegyzékébe felvenni, következésképen a választó nem is tartozik megjelölni azt a községet, a melynek névjegyzékébe felvételét kívánja, hanem ha ezt a megjelölést mellőzi, ennek csak az lehet következménye, hogy a választói jog kimutatása esetében annak a községnek névjegyzékébe veendő fel, melyben az összeíráskor rendes lakhelye van. A kir. Curia 1902. évi 697. sz. határozata.