Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

Az államvasutaknál alkalmazott hivatalnokok és altisztek az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-ában emiitett tisztviselőkkel a választási jogosultság szempontjából egy tekintet alá esvén, ha 500 frt évi fizetés után adót fizetnek, választói joggal birnak. Az államvasutaknál alkalmazott kapus, főtisztitó, gépkezelő stb. az államvasutak szolgálati szabályzata értelmében nem az altisztek, hanem a szolgák sorozatába tartozván, ezek a választási törvény 10. §-a szerint ez okból nem vehetők fel a választók névjegyzékébe. A kir. Curia 1899. évi 145. sz. határozata. A más választó-kerületben ingatlannal biró választónak az összeiró küldöttség előtt kell megjelölnie, hogy lakhelye vagy ingatlana szerint illetékes kerület névjegyzékébe kiván-e felvétetni; — ez irányban harmadik személy felszólalási joggal nem bir. A kir. Curia 1901. évi 39. sz. határozata. Az évenkint kiigazított névjegyzék elleni felszólalások beadásának határideje nem a 147. §-ban jelzett 15 nap, hanem a 151. §-ban emiitett 10 nap. A kir. Curia 1901. évi 84. sz. határozata, Felszólaló gazdasági tanintézeti végbizonyítványa külföldi, de az honositva nincs, ennélfogva 6 választói jogosultsággal biró okleveles gazdásznak nem tekinthető. A kir. Curia 1902. évi 592. sz. határozata. Részvénytársaságok hivatalnokai jogszerüleg kérhetik a részvénytársaság üzleti helyiségének megfelelő kerület választói névjegyzékébe való felvételüket. A kir. Curia 1902. évi 668. sz. határozata. Az előző években teljesített adótúlfizetés a következő évben elmaradt adókivetést nem pótolja. A kir. Curia 1902. évi 671. sz. határozata. Jogi személyek felszólalása még akkor sem vehető figyelembe, ha a képviseletükben a felszólalást aláírók választói joggal birnak is. A kir. Curia 1902. évi 672. sz. határozata. Jogi személyek választói jogot nem gyakorolhatván, felszólalásra sem jogosultak. A kir. Curia 1902. évi 673. sz. határozata.