Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

- 135 — A tiszteletbeli tisztviselőkre nézve ugy a vármegyei mint a városi törvényható­ságokban az az általános gyakorlat áll fenn, hogy ha azok szolgálattételre berendel­tetnek, az illető állással összekötött illetményekre jogot nem tarthatnak, a törvény­hatóság azonban őket teljesített szolgálatuk után jutalomban részesítheti. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 3176. sz. határozata. Ha a hivatalról lemondó hivatalát felmentése előtt igazolatlanul odahagyja, a fizetés az odahagyás napjával szűnik meg, és a lemondó az előre kiszolgáltatott járan­dóságokat ettől a naptól számitva visszafizetni köteles. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi U42. sz. határozata. A kivételesen magasabb fizetési fokozatba történt kinevezés rangsorbeli elsőbb­séget nem biztosit az összlétszámban ugyanabba a fizetési osztályba, de alacsonyabb fizetési fokozatba tartozó tisztviselők előtt A oi. kir. közigazgatási biróság 1904. évi 5292. sz. határozata. A ki vármegyei szolgálatba nem tényleges katonai szolgálatból, hanem szabad­ságolt állapotból lép, annak szolgálati ideje megszakittatott s nyugdíjazásnál számba nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 3150. sz. határozata. Az állami hivataloknál alkalmazott dijnokok özvegyei sem özvegyi ellátásra, sem temetkezési járulékra igényt nem tarthatnak. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1773. sz. határozata. Özvegyi ellátást az államkincstártól, az özvegy nem önállóan házasságból folyó­lag, hanem csupán az elhunyt férj jogán, ennek szolgálata és házassági köteléke kapcsán követelhet, valamint az özvegy és az államkincstár között vitássá vált özvegyi ellátás eldöntésének jogelvei nem azonosak a nő tartási dijnak, mint a házastársak, tehát magánfelek között felmerülő kérdésnek elbírálásánál irányadó jogi elvekkel, miért is az özvegy férje után csak akkor igényelhet az egyéb feltételek fenforgása esetén * . özvegyi ellátást, ha a közöttük fenállt házassági kötelék a férj halálakor köztörvé­nyeink szerint is jogilag érvényesnek volt tekintendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1774. sz. határozata. Kegyelmi tény által felemelt nyugdíjban elhaltaknál a temetési járulék a nyugdíj alapján csak a kegyelmi uton adott összeg figyelmen kivül hagyása mellett szab­ható ki. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1928. sz. határozata. Az 1885. évi XXI. t.-cz. 47. §-ában biztosított kivételes ellátási kedvezmény elő­eltételét nem a szolgálat és halál közötti egyszerű kapcsolat, hanem az alkotja, hogy a szolgálat és halál között, a közvetlen és kizárólagos ok és okozati összefüggés nyilván bebizonyítható legyen. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 2,537. sz. határozata.

Next

/
Thumbnails
Contents