Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)
- 135 — A tiszteletbeli tisztviselőkre nézve ugy a vármegyei mint a városi törvényhatóságokban az az általános gyakorlat áll fenn, hogy ha azok szolgálattételre berendeltetnek, az illető állással összekötött illetményekre jogot nem tarthatnak, a törvényhatóság azonban őket teljesített szolgálatuk után jutalomban részesítheti. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 3176. sz. határozata. Ha a hivatalról lemondó hivatalát felmentése előtt igazolatlanul odahagyja, a fizetés az odahagyás napjával szűnik meg, és a lemondó az előre kiszolgáltatott járandóságokat ettől a naptól számitva visszafizetni köteles. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi U42. sz. határozata. A kivételesen magasabb fizetési fokozatba történt kinevezés rangsorbeli elsőbbséget nem biztosit az összlétszámban ugyanabba a fizetési osztályba, de alacsonyabb fizetési fokozatba tartozó tisztviselők előtt A oi. kir. közigazgatási biróság 1904. évi 5292. sz. határozata. A ki vármegyei szolgálatba nem tényleges katonai szolgálatból, hanem szabadságolt állapotból lép, annak szolgálati ideje megszakittatott s nyugdíjazásnál számba nem vehető. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 3150. sz. határozata. Az állami hivataloknál alkalmazott dijnokok özvegyei sem özvegyi ellátásra, sem temetkezési járulékra igényt nem tarthatnak. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1773. sz. határozata. Özvegyi ellátást az államkincstártól, az özvegy nem önállóan házasságból folyólag, hanem csupán az elhunyt férj jogán, ennek szolgálata és házassági köteléke kapcsán követelhet, valamint az özvegy és az államkincstár között vitássá vált özvegyi ellátás eldöntésének jogelvei nem azonosak a nő tartási dijnak, mint a házastársak, tehát magánfelek között felmerülő kérdésnek elbírálásánál irányadó jogi elvekkel, miért is az özvegy férje után csak akkor igényelhet az egyéb feltételek fenforgása esetén * . özvegyi ellátást, ha a közöttük fenállt házassági kötelék a férj halálakor köztörvényeink szerint is jogilag érvényesnek volt tekintendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1774. sz. határozata. Kegyelmi tény által felemelt nyugdíjban elhaltaknál a temetési járulék a nyugdíj alapján csak a kegyelmi uton adott összeg figyelmen kivül hagyása mellett szabható ki. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1928. sz. határozata. Az 1885. évi XXI. t.-cz. 47. §-ában biztosított kivételes ellátási kedvezmény előeltételét nem a szolgálat és halál közötti egyszerű kapcsolat, hanem az alkotja, hogy a szolgálat és halál között, a közvetlen és kizárólagos ok és okozati összefüggés nyilván bebizonyítható legyen. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 2,537. sz. határozata.