Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

A kir. közigazgatási birósághoz benyújtandó újrafelvételi panasz csupán ügyvéd által adható be. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 227. számú határozata: A m. kir. közigazgatási biróság az újrafelvételi panaszt visszautasítja, mert az újrafelvételi panasz az 1896. évi XXVI. t.-cz. 141. §-ának határozott rendelkezése ellenére nem ügyvéd által adatott be, és ebben a panaszban újrafelvételi kérő mivel sem igazolta, hogy az abban jelzett bizonyítékot a főeljárás folyamában önhibáján kivül nem használhatta. Ha számvevői és számtiszti j utal omd jak tárgyalásánál a törvényhatósági bizott­sági közgyűlés a bizottságnak tisztviselő tagjait a szavazásból általában kizárta, ugy ezen előzetes, valamint a jutalmazás kérdésében hozott érdemleges határozat hatályon kivül helyezendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1901. évi 1613. sz. határozata. Az újonnan szervezett állás csak a rendszeresített állás legalacsonyabb osztá­lyainak utolsó fokozatába sorozható. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 70,000. sz. határozata: Bizottsági közgyűlésében hozott határozatát, melylyel a cs —i járási szolgabírói személyzethez a kivándorlás ellenőrzésére és egyéb, ezzel kapcso­latos rendőri teendők ellátására egy szolgabírói, egy Írnoki és irodaszolgai állás szervezését mondotta ki, s ebből kifolyólag a IX. fizetési osztályba sorozott szolgabírói, valamint az újonnan szervezett járási Írnoki és szolgai állás javadalmát, s végül a szervezés folytán előálló dologi szükségleteket megállapította, felülvizsgálván: a határozatnak azon részét, melyben a cs—i szolgabírói hivatalhoz egy szolgabírói, egy Írnoki és egy szolgai állást rend­szeresített, továbbá a vasúti állomás közelében emelendő épületnek a felállí­tandó hivatal részére kibérlése czimén 300 kor., továbbá a cs —i járási főszolgabíró részére az eddigi iroda átalányán felül a most szervezett hivatal szükségletei­nek fedezésére 500 kor. s a szóban forgó hivatal első berendezési költségeire 295 kor.-t állapított meg állami javadalmazás terhére, jóváhagyom; a hatá­rozatnak azon részét azonban, melyben ezen uj szolgabírói állásnak rend­szeresítésével kapcsolatosan a vármegyei szolgabiráknak fizetési osztályokba újra való beosztását foganatosította, jóvá nem hagyom, illetőleg akként módosítom, hogy a szolgabirák eddigi fizetési osztályba történt sorolásának érintetlenül hagyása mellett az újonnan szervezett szolgabírói állás csakis a X. fizetési osztály 3. fokozatába sorolható, mert a szolgabiráknak fizetési osztályokba sorolása az 1904. évi X. t.-cz. végrehajtása alkalmával véglegesen történt, s jövőre bármely okból rendszeresítendő uj állás mindenkor csak a rendszeresített állás legalacsonyabb fizetési osztályainak utolsó fokozatába sorozható, s ezen, bármely okból rendszeresített uj állás szervezéséből a vár­megye többi alkalmazottjainak fizetési osztályokba újonnan való beosztása helyet nem foglalhat. A vármegye közigazgatási bizottsága nem jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságokhoz ügyvéd által meghatalmazott minőságben benyújtott felebbezásben fog­lalt illetlen vagy tiszteletlen kifejezésekért az ügyvédet rendre utasitsa vagy figyel­meztesse. Ily esetben az ügy az ügyvédi kamarához átteendő. A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 4500. sz. határozata.

Next

/
Thumbnails
Contents