Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 108 kedvezményét az 1900. évi VII. t.-cz. kiterjesztette, a császári és királyi katonai hivatalnokok nem tartoznak, végül kétségtelen, miként a császári és katonai hivatalnokokra az 1902. évi XV. t.-cz. az 1893. évi IV. t.-czikknek csakis a 14. §.ban foglalt adókedvezmény megszorítására vonatkozó rendelkezéseit terjesztette ki, de ugyanezen törvénynek a 15. §-ában foglalt pótadókedvezmény részeseivé ezeket a katonai hivatalnokokat nem tette, s igy egyáltalán nem létezik törvényes rendelkezés, mely a vármegyei törvényhatósági pótadónak az 1883 évi XV. t.-cz. 9. §-ában megállapított általános viselési kötelezettsége alól a császári és királyi katonai hivatalnokokat mentességben részeltetné. A megyei tiszti ügyész részére, midőn a megyének valamely pénztárát nem ügyvédi minőségben kapott megbízás alapján, hanem közhivatalánál fogva képviseli, a megye, illetőleg annak pénztára irányában költség meg nem állapitható. A kir. Cnria 1904. évi 199. sz. határozata. A törvényhatósági költségvetés keretébe szorosan nem tartozó, ezért elkülönitve kezelt, s a vármegye szabad rendelkezése alatt álló megyei alapoknak időközi jövedelmei felett intézkedő törvényhatósági határozatok közhirrétételt nem igényelnek. A m. kir. közigazgatási biróság 1903. évi 2732. sz. határozata, A vármegyei alkalmazottak temetési járulékainak fedezése. A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 82,879. sz. határozata: Ertesitem, hogy a vármegyei alkalmazottak temetési járulékainak viselésére továbbra is azon alap, illetőleg pénztár leend hivatva, melyből 'az elhunyt alkalmazott illetményeit húzta, vagyis a mennyiben egész fizetését a vármegyei költségvetés alapján engedélyezett állami javadalmazásból nyerte, a temetési járulék is onnan utalandó ki, a mennyiben azonban esetleg annak egy része, mint a nyugdijba beszámitható működési, illetőleg személyes pótlék, valamely alap, vagy vármegyei pótadó igénybevételével fedeztetett, az ezen résznek megfelelő temetési járulék-hányad is a most emiitett alap, illetőleg pótadó terhére esik. Mindazon esetekben azonban, midőn a jóváhagyást nyert szabályrendelet rendelkezéseinek esetről-esetre. s a különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembe vétele melletti kiterjesztése terveztetik, a fedezeti alapról a vármegye valamely e czélra igénybevehető alapjának felhasználásával saját hatáskörében köteles gondoskodni. A cs. és kir. uradalmak tisztviselői törvényhatósági és községi adómentességre jogosultsággal nem birnak, mivel a törvény őket ezen adók viselése alól nem mentesiti. A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 2905. sz. határozata: Minthogy az 1893. évi ÍV. t. ez. 15. $-ának az a rendelkezése, a mely szerint a fizetésre, valamint a nyugdíjra és ellátásra kivetett állami ado. törvényhatósági vagy községi adó s útadó nem vethető ki, csakis állami tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra vonatkozik, panaszlók pedig nem tartoznak az állami tisztviselők sorába ; és az 1885. évi XI t.-cz. 8. §-ának az a rendelkezése, a mely szerint a most idézett §. t. pontjában irt javaknál eltöltött szolgálati idő az állami szolgálatban eltöltött idővel egyenlőnek tekintetik, a panaszlóknak az állami tisztviselői jelleget nem adja meg.