Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

— 93 hatósági bizottsági taggá történt megválasztását megsemmisíti. Indokok: A hiteles alakban beszerzett rendes bírósági Ítéletekkel minden kétséget kizáró módon be lett bizonyítva a panaszirat azon állítása, hogy S. József 1885-ben lopás és orgazdaság büntette miatt mint bűnsegéd 8 havi börtönre s 3 évi hivatalvesztésre, és politikai jogainak ugyanannyi időre szóló felfüggesztésére lett Ítélve. Ezen az alapon pedig feltétlenül helyt kellett adni a panasznak, mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §-a h) pontjának utolsó tétele szerint minden időbeli korlátozás vagy másnemű feltétel nélkül egyáltalában és egyszersmindenkorra ki vannak zárva a törvényhatósági bizottsági tagságból azok, kik nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elitélve voltak. Nem állhat meg tehát az állandó biráló-választmányi határozatban, illetőleg annak indokolásában kifejezésre jutott azon vélekedés, hogy a törvénynek emiitett intézkedése a fenforgó esetre nem alkalmazható, mert 8. József a reá kimert börtönbüntetést már régen kiállotta, s azóta a politikai jog felfüggesztésére kiszabott idő is sokszorosan eltelt; a törvényhozásnak pedig nem lehetett szándékában, hogy valakit örökre megbélyegezve, politikai jogai bármelyikétől egész életére megfoszszon. Nem állhat meg ez az okoskodás minden egyébtől eltekintve, nevezetesen azért, mert ott, hol a törvény szövege, mint a fenforgó esetben is, határozott és világos, a törvény czélja, szelleme szerint való magyarázat alkalmazásának általában nincsen helye. Nem volt figyelembe vehető végre a választás megerősitése mellett a közigazgatási eljárás során felhozott az a nézet sem, mely az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. h) pontja utolsó tételét a büntettek és a vétségekről intézkedő általános bün tetőtörvényiönyvnek (1878. évi V. t.-cz.) az itéletileg kimondott hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásától való felfüggesztés megszűnését tárgyazó 58. §-ával ellentétben levőnek igyekezik feltüntetni, mert ha igy állana is a dolog: minthogy a magyar alkotmány úgynevezett alaptörvényeket nem ismer, akkor is a későbbi törvény ellenkező vagy eltérő intézkedései rontanák le, illetőleg módosítanák a korábbi törvény rendelkezéseit és nem megfordítva. Törvényhatósági virilisták névjegyzékének összeállításánál a nő és a kiskorú gyermekek államadója csak az esetben számitható be a férj javára, ha a nő, valamint a kiskorú gyermekek vagyonát kezeli, és saját személyében is fizet olyan állami egyenes adót, a mely a virilista-névjegyzék összeállításánál számításba veendő. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 2613. sz. határozata. Törvényhatósági virilista névjegyzékek összeállításánál a kétszeres adóbeszámítás kedvezményét az, a ki az igazoló választmány ülései alatt nem jelentkezett, azonnal elveszti, ellenben az a kérdés, hogy a kellő időben és helyen jelentkező személyjogosultságát igazolni tudja-e, nincs kifejezetten az igazoló választmány kizárólagos bírálata alá utalva. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 2623. sz. határozata: Panaszos V. vármegye legtöbb egyenes állami adót fizető törvényhatósági bizottsági tagjainak 1901. évre összeállított névjegyzékébe állami adójának kétszeres beszámításával leendő felvétele iránt az igazoló választmány előtt kellő időben jelentkezett, s az igazoló és állandó biráló választmányok által ezen kedvezmény iránti igényével csupán azért utasíttatott el, mert a m—i gazdasági tanintézetnél nyert végbizonyítványát írásbeli jelentkezéséhez csak egyszerű másolatban mellékelte. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 27. §-a