Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam II. kötet (Budapest, 1906)

A) Szervezet és hatáskör. 1. Törvényhatósági bizottság. Ónálló törvényhatósági joggal biró városban való lakás és adófizetés megyei törvényhatósági bizottsági tagság szempontjából figyelembe akkor sem vehető, ha az illető törvényhatósági város a vármegye székhelye. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 1822. sz. határozata. Ha a törvényhatósági bizottsági tagválasztás nem az előző év folyamán szabály szerűen összeállitott választói névjegyzék alapján hajtatott végre, a választás akkor is megsemmisitendő, ha az pótválasztásnak minősittetett is. A m. kir. közigazgatási biróság 1899. évi 1,865. sz. határozata. Ha a törvényhatósági bizottsági tag választásnál a beadott szavazatlapokat a választási elnök az átvétel alkalmával megtekintette, s azok tartalmáról, valamint arról is, hogy a megjelent választó kire szavazott, tudomást szerzett, s ilyképen a szavazás titkos jellege meg nem óvatott: a választás megsemmisitendő. A m. kir. közigazgatási biróság 1899. évi 2,356. sz. határozata: A m. kir. közigazgatási biróság az állandó biráló választmánynak felfolyamodással megtámadott határozatát, merylyel M. Ádám panasza visszautasittatott, megsemmisiti s a panaszt elfogadván, annak helyt ád, és a fent körülirt választást is megsemmisiti. Indokok: Az állandó biráló választmám* M. Ádám panaszát abból az indokból utasitotta vissza, hg}* annak a panasznak a törvény értelmében helye nincs. Az 1896. évi XXVI. t.-cz. 96. és 97. §-ai szerint azonban a visszautasítás joga ezen magánpanaszszal szemben az állandó biráló választmányt csak az esetben illette volna meg, ha a panasz a kiszabott határidő eltelte után elkésve nyújtatott volna be. Minthogy ez az eset nem forog fenn, s igy a fel folyamodással megtámadott visszautasító határozat a törvény világos rendelkezésébe ütközik, a határozatot meg kellett semmisíteni. Ekként a biróság a panaszt elfogadván, annak hely volt adandó. Ugyanis a tárgyiratokból kiderül, hogy a szóban levő választásnál beadott szavazólapokat a választási elnök az átvétel alkalmával megtekintette, s azok tartalmáról, valamint arról is, hogy a megjelent választó kire szavazott, tudomást szerzett, s ilyképen a szavazás titkos jellege nem óvatott meg. E tekintetben nem megfelelő az igazoló választmány határozatában foglalt és az állandó biráló választmány által helyesnek elfogadott az az érvelés, hogy a választás titkos jellegének megsértése a választás semmiségét nem foglalja magában, mert a törvényhatósági törvény a választásnak titkos voltát nem rendeli. Ez az érv ellenkezik az 1886. évi XXI. t.-cz. 37. §-ának tartalmával mely kifejezetten előírja, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok választása szavazatlapok beadása által történik, miből önként érthető, hogy annak ellenőrzése, vájjon valamelyik választó a szavazatlapon kire szavaz, a törvény idézett rendelkezése szerint ki van zárva. De eme rendelkezés czélja és a törvény