Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 80 — megye törvényhatósági bizottságának. A s.-a.-u.—i m. kir. pénzügyigazgatóság bizonyítványában felsorolt adók ellenben a panaszlónak fenteralitett adójába be nem tudhatók, mert ezeket a panaszló illetményei és jutalékai után az Í875. évi XXIX. t.-ezikk 16. és 32. §-ai, illetőleg az 1880. évi LX. t.-czikk 1. §-a szerint az állampénztárba az a vállalat fizeti, melynél a panaszló alkalmazva van, s az a körülmény, hogy a vállalat azt az adót tényleg beszedi-e a panaszlótól vagy nem, az 1886. évi XXI. t.-cz. idézett rendelkezéseivel szemben mit sem változtat a panaszló helyzetén. A fegyver- és vadászati adó fizetése a törvényhatósági bizottság tagságra nézve választhatási képességet nem állapit meg. A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 191. sz. határozata: A közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Az 1886. évi XXI. t -cz. 23. §. e) pontja szerint bizottsági tag nem lehet, ki a törvényhatóság területén két év óta nem bir, vagy ugyanezen idő óta ott nem lakik és adót nem fizet. Panaszló a vármegye igazoló választmányához intézett beadványában, midőn azt igazolja, hogy Sz.-B.-ben négy év óta lakik és hogy 1898. évre 111 frt 95 kr. állami adó van reá kivetve, nem vonta kétségbe, hogy a törvényhatóság területén vagyonnal nem bir s hogy az előző években adót nem fizetett. Továbbá midőn panasziratába azzal érvel, hogy megválasztása azért lenne érvényre emelendő, mert 1898. évben adót fizetett s mert a bemutatott adókönyvecske szerint Sz. vármegyében hadmentességi dijat s a becsatolt vadászjegyek szerint vadászati ós fegyveradót F. vármegye területén 1895. év óta fizet, ismételten beismeri, hogy egyenes állami adót 1898. évet megelőzőleg a vármegye területén nem fizetett. Minthogy azonban Sz. vármegye területén előirt és fizetett hadmentességi díj alapján az idézett törvényszakasz szerint F. vármegyében a választási képesség meg nem szerezhető, minthogy továbbá a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi január hó 27-én 1. sz. a. hozott döntvényében kimondotta, miként a fegyver- és vadászati adók az egyenes adók fogalma alá nem vonhatók, s ezek fizetése által az illető a községi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai közé fel nem veendő. Ezek szerint az állandó biráló választmány a törvény rendelkezésének megfelelően határozott, midőn panaszlónak törvényhatósági bizottsági taggá magválasztását az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e} pontja rendelkezéséhez képest hiányából hatályon kívül helyezte. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 23. §. h) pontjának ama rendelkezését, hogy törvényhatósági bizottsági tag általában nem lehet, ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt, az elitélés óta lefolyt időtartamra való tekintet nélkül kell alkalmazni. A m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 154. sz. határozata. A közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: A Curiának 1877. évi június hó 20-án 4200/B. 1877. szám alatt kelt s a tárgyiratokhoz mellékelt Ítéletével panaszló birói zártörés által elkövetett sikkasztás, vagyis oly bűntett miatt ítéltetett el 3 havi börtönbüntetésre, melynek főjellemvonását a tettes részéről a jogellenes vagyonosodásra irányzott szándék képezi. Minthogy a régi büntető törvények hatálya alatt elkövetett ez a