Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 73 jogviszonyok tekintetében megfelelő szabályrendeletet alkotott, eme szabályrendeletének, vagy ha ide vonatkozólag csak szokás által szentesitett szabályokkal bir, eme szabályoknak is érvényt szerezni s azokat végrehajtani nem a biróság, hanem a közigazgatási hatóság van hivatva. Az előadott tényállás szerint a jelen ügyben nem közrendészeti szempontból megállapított s közigazgatási kötelezettség érvényesítéséről van szó, hanem a vita tárgyát az képezi, hogy az elpusztult kerítést a szomszédok közül melyik tartozik helyreállíttatni. Ezen a szomszédok között felmerült vitás kérdés pedig tisztán anyagi magánjogi természetű, amelynek elbírálása a biróság hatáskörébe tartozik. Ezeknél fogva jelen ügyben az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni. Ha 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij iránti perben a kisebb polgári peres ügyekben eljáró községi biró az ügyet, mint hatáskörébe nem tartozót, elutasitja s az ügy a rendes kir. járásbiróság elé vitetik, akkor az 1893. évi XVIII. t.-czikk 2. §-a értelmében a kir. járásbiróság van hivatva eljárni. A m. kir. minisztertanács 1898. évi június 22-én hozott határozata: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A kir. Curia 60. sz. polgárjogi döntvényében kimondotta ugyan, hogy a 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló kereset az 1877. évi XXII. t.-czikkben szabályozott községi bíráskodás körébe tartozik, s ez okból a községi biróság a szóban forgó ügyet az 1877. évi XXII. t.-cz. 11. §-ának utolsó és 12. §-ának első bekezdésére való hivatkozással nem lett volna jogosítva hatásköréből elutasitani; mindazáltal a járásbíróságnak nem volt joga ebben az ügyben az eljárást magától elhárítani, mert az 1877. évi XXII. t.-cz. 41. §-a, mely az idézett törvényczikk 17. §-a szerint a községi biróság előtti eljárásban is alkalmazandó, akként rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a községi biróság az előtte folyamatba tett eljárást megszünteti abból az okból, mert a kereset nézete szerint nem tartozik a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá, felperes keresetét a rendes biróság előtt feltétlenül megindíthatja, s a rendes biróság azt az ügyet azon ok miatt, hogy az a kisebb polgári eljárás alá tartozik, el nem utasithatja. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy a községi biróság ebben az esetben nem az ügy tárgyalása után szüntette meg az eljárást, hanem az 1877. évi XXII. t.-czikk 29. §-ának második bekezdésében jelzett módon tárgyalás kitűzése nélkül visszautasító végzést hozott, mert a hatáskör hiányából való visszautasítás az eljárásnak hatáskör hiányából való megszüntetésével azonos eredményre vezet, s minthogy az 1877. évi XXII. t.-cz. 41. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek a czélja nyilván abban áll, hogy a szóban forgó kisebb polgári peres ügyekben a községi biróság és a szélesebb hatáskörrel biró rendes biróság között felmerülhető hatásköri összeütközések elkerültessenek, az 1877. évi XXII. t.-cz. 41. §-ában megállapított szabály alapgondolatának megfelelően, önként érthetőleg akkor is alkalmazandó, ha a községi biróság előzetes tárgyalás nélkül mondotta ki, hogy az ügy nem tartozik hatósága alá, Tekintettel tehát arra, hogy a szóban forgó ügyben az eljárásra mint rendes biróság az 1893. évi XVIII. t.-cz. 2. §-a értelmében a kir. járásbiróság van hivatva, ennélfogva az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani. (20,093/898. I. M. sz.).