Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 67 — * A gazdaságban fizetés és konvenczió mellett alkalmazott kovács cselédnek tekintendő s ezen jogviszonyból támadó követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1895. évi november 21-én hozott határozata: Jelen ügy elintézése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: M. J., a ki 8. M. gazdaságában évi fizetés és úgynevezett konvenczió mellett gazdasági kovács gyanánt volt alkalmazva, e viszony alapján 139 frt 23 krt követel S. M.-től. M. J. munkája, habár iparos előkészültséget tételezett fel, a gazdaság körül teljesitett személyes és folytonos szolgálat jellegével birt és igy miután M. J.-ra nézve az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-ában, különösen e szakasz b) pontjában érintett kivétel fenn nem forog, ő az 1876. évi XIII. t -cz. 1. §-a értelmében cselédnek volt tekintendő, továbbá, mert a követelés, melyet a munkaadója ellen támasztott, nem esik az 1876. évi XIII. t.-czikk 119. §-a alá, végül, mert az 1876. évi XIII. t.-cz. törvény tárgyalt kérdések iránt a gazda és a cseléd között támadható viták elintézésére, a mennyiben az idézett 119. § esete fenn nem forog, 1876. évi XIII. t.-cz. 115. és 116. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság van hivatva. Előre meg nem határozott időn át teljesitendő szolgálatok fejében kikötött jutalom iránt inditott követelés elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1896. évi szept. 16-án hozott határozata : Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok : Miután az 1876. évi XIII. t.-cz. 13. §-a értelmében a bizonytalan időre kötött cselédszerződések csak akkor tekintendők érvényteleneknek, ha az köttetett ki, hogy a felek az 1876. évi XIII. t.-cz. értelmében megengedett felmondás után sem léphetnek vissza a szerződéstől, a fenforgó esetben azonban ily kikötés nem történt: ennélfogva a szerződés a zsablyai szolgabírói határozatban jelzett ok miatt érvénytelennek ugyan nem tekinthető, de az a cselédtörvény alá eső viszonyt a felek közt még sem állapította meg, mert D. Krisztina a szóban forgó szerződés értelmében nem a szolgálati időhöz mérten kialkudott, vagy az 1876. évi XIII. t.-cz. 26. és következő §-ai szerint megállapítható bérért, hanem előre meg nem határozott időn át teljesítendő szolgálatok fejében kikötött jutalomért szolgált, a miből következik, hogy a szerződési viszonynak állítólag jogtalan felbontása miatt a szerződés alapján U. Trif'un ellen támasztott követelése nem az 1876. évi XIII. t.-cz.. hanem az általános magánjogi elvek szerint ítélendő meg. Ily körülmények közt, miután a jelen esetben nem az 1876. évi XIII. t.-cz. ben tárgyalt kérdésről van szó, az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. és következő §-aihoz képest a közigazgatási hatóság hatáskörét nem lehetett megállapítani, hanem az ügyet a kir. biróság elé kellett utalni. (41,859/1896. I. M. sz.) Gazda és cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból felmerülő kártérítési kérdések elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanácsnak 1899 márczius hó 8-án hozott határozata: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A jelen ügy elbírálását a biróság hatáskörébe kellett utalni; mert a keresetből kitűnik, hogy azt Sz. János, Sz. József ellen kártérítés czimén 5*