Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

6i — Az annak idején a törvényben előirt módon érvényre emelkedett vadászati haszonbérleti szerződés fennállásának vagy megszűnésének kérdése, nem a közigaz­gatási hatóságok és a közigazgatási biróság, hanem a polgári biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. közigazgatási biróság 1898. évi 2(383. sz. határozata : A közigazgatási biróság 0. Dezső k—i lakosnak, mint néh. J. Zsig­mond örökösei meghatalmazottjának, J. községi vadászati jog haszonbérleti szerződésének megszüntetése tárgyában Sz. vármegye alispánja által hozott határozat elleni panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 76. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg végzett: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad. Sz. vármegye alispánjának a fejezetben meghatározott számú és keletű határozatát, ezzel kapcsolatosan J. község képviselőtestületének a községi vadászterület bérbeadása tárgyában 1898. évi jul. hó 7-én 3. sz. a. hozott határozatát megsemmisíti. Indokok: Néhai J. Zsigmond J. község határában gyakorlaudó vadászati jogot 1894. évi jan. 1-től kezdődő hat évre haszonbérbe vette, s az erre vonatkozó haszonbérleti szerződést Sz. vár­megye alispánja jóváhagyta. A vadászati jog haszonbérlője a szerződés lejárata előtt időközben elhalálozván, bérbeadó J. község képviselőtestülete 1898. évi jul. hó 7-én 3. sz. a. hozott határozatával ezen haszonbérleti szer­ződést a bérbe vevő elhalálozása indokából megszűntnek jelentette ki, s a községi főbirót a vadászati jognak törvényszerű bérbeadására utasította. Sz. vármegye alispánja a község ezen határozatát Ó. Dezső, mint néhai J. Zsigmond örököseinek meghatalmazottja által beadott felebbezés folytán helyben hagyta, illetve 0. Dezső ezen határozat ellen beadott felebbezését visszautasította alaki szempontból azért, mert Ó. Dezső a bemutatott köz­jegyzői meghatalmazás alapján a fennállott vadászati szerződés kérdésében az örökös nevében közbenjárni jogosítva nem volt; érdemben pedig azért, mert a bérleti és haszonbérleti viszony, a hol az ezzel nyert jog csak személyesen gyakorolható,, a bérlő halálával rendszerint megszűnvén, annak fentartását az örökhagyó halála után az örökösök követelni jogosítva nin­csenek. Minthogy azonban a néhai J. Zsigmond özvegye és leszármazó örö­kösei által kiállított meghatalmazás tartalma szerint 0. Dezső néhai J. Zsig­mond összes ügyeinek rendezésével s az örökösöknek mindenkor és min­denben való képviseletével van megbízva, s igy az alispán azon indokolása, hogy az illető az örökösök nevében való felebbezésre jogositva nem volt, törvényes alappal nem bir; minthogy továbbá a haszonbérbeadó község és néhai J. Zsigmond között a törvényes formaságok megtartása mellett létre­jött, a vármegye alispánja által jóváhagyott s több éven át érvényben állott vadászati haszonbérleti szerződés fennállásának vagy megszűnésének kér­dése, mint a magánjog szabályai szerint eldöntendő kérdés a polgári birói hatóságok hatáskörébe tartozik; s minthogy ennélfogva Sz. vármegye alispánja hatáskörén túlterjeszkedett, a midőn ezen kizárólag magánjogi vonatkozású kérdésben a helyett, hogy vagyonfelügyeleti joga alapján a község képviselőtestületét oda utasította volna, hogy a szerződés meg­szüntetése tárgyában a birói eljárás meg vagy meg nem indítása kérdé­sében elsőfokulau' határozzon: J. község képviselőtestületének a szerződés megszűntét kimondó intézkedését hagyta helyben, ugyanazért a panasznak helyt adni s a panaszszal megtámadott határozatokat megsemmisíteni kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents