Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

D) Közvetett adók. 1. Husfogyasztási adó. A mészárosok a helyi fogyasztásra levágott marhák után a fogyasztási adót darabszám szerint tartoznak megfizetni. A ra. kir. pénzügyminiszter 1897. évi 33.843. sz. határozata: Meghagyom, hogy az érdekelteket legott világosítsa fel arról, hogy K. M. mészáros ama marhák után, a melyek kizárólag E. község fogyasztási czéljaira vágatnak le, a husfogyasztási adót az idézett törvényes határozmányok 66. §-ának C. I. a) pontja értelmében feltétlenül a levágott marhák darabszáma szerint tartozik megfizetni; ellenben sulyszerint csak azon levágott marhák után jogosult illetőleg köteles adózni, a melyekre nézve a bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának 83. és 84. §-ához kiadott «Jegyzetek* 2. pontja értelmében a marhák leölése előtt bejelenti, hogy a levágandó marhákból nyert hust, figyelemmel a fennálló törvényes határozmányokra, egészben vagy részben más beszedéskörbe kiszállítani szándékozik. Egészségi okokból a vágatáskor elkobzott hus után befizetett fogyasztási adót a bérlő visszafizetni köteles. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 5197. sz. határozata. Ha mészáros ugyanabban a községben lakó mészárostól már megadózott hust vásárol, ujabb adózásnak helye nincs; a husvásárlás azonban szabályszerűen bejelentendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 87,050. sz. határozata. A zárt városba behozott töpörtő, házinyúl és gyöngytyúk husfogyasztási adó tárgyát nem képezi. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 12,485. sz. határozata. A borjú korának meghatározására a marhalevél bizonyitékul nem szolgál s e tekintetben a husfogyasztási adó megszabásánál csakis a meglevő tejfogak száma lehet irányadó. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 68,560. sz. határozata.