Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 667 — A bányaadóról szóló 1875. évi XXVII. t.-cz. 2. §-a alá nem tartozó bányaipar­ágak üzletéből eredő jövedelem bányaadó tárgyát nem képezi. A volt m. kir, p. ü. közig, bíróság 1895. évi 8530. sz. határozata. A bányaadó nem a részvénytársaság székhelyén, hanem külön-külön azokban a községekben vetendő ki, a hol a bányák feküsznek. A m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 51,124. sz. határozata. A bányaadó kivetésénél eljárni a bányakapitányság, és nem a bányabiztosság illetékes. A m. kir. pénzügyminiszter 1897. évi 7080. sz. határozata. 10. Hadmentességi dij. 36 évet túlhaladott egyént sem utóállitani, sem hadmentességi dijjal megróni nem lehet. A m. kir. pénzügyminiszter 1896. évi 25,547. sz. határozata. A hadmentességi dij abban a községben vetendő ki, a melyben a díjköteles állandóan tartózkodik. A m. kir. pénzügyminiszter 1898. évi 101.179. sz határozata: A hadmentességi dij kivetése annak a községnek a feladatát képezi, a melyben a díjköteles állandóan tartózkodik. Az állandó tartózkodási helyre nézve következők tartandók szem előtt: 1. Azokra nézve, kik állandó alkal­maztatással, iparüzlettel, kereskedéssel s helyhez kötött állandó foglalkozással bírnak, állandó tartózkodási helynek az a község tekintendő, melyben alkal­mazva vannak, vagy üzletüket folytatják. 2. Azokra nézve, a kik önálló keresettel nem bírnak, állandó tartózkodási hely gyanánt az a község tekin­tendő, melyben szülőik vagy fentartásukról gondoskodó hozzátartozóik állandóan laknak. 3. A kik helyhez kötött alkalmaztatás és foglalkozással nem birnak, s időlegesen máshol tartózkodnak, ezekre nézve állandó tartóz­kodási hely gyanánt az a község tekintendő, melyben vagyonnal birnak, vagy melyben mint családfők, szorosan vett családjuk (nő s gyermekek) eltartásáról gondoskodnak. Azon díjköteles felekre nézve, kiknél a felsorolt esetek egyike sem forog fenn, s kiknél a foglalkozás minősége (napszámos, iparossegéd) olyan, hogy abból magából az állandó tartózkodás mivoltát meg­állapítani nem lehet, a hadmentességi dij kivetése s nyilvántartása annak a községnek a feladatát képezi, melyben a szóban levő egyének illetőséggel birnak, illetőleg a melynek hadjutaléka javára azok sorozás alá kerültek. Ezen elvekre alapítandó eljárás egyszerűsítése s pontossága érdekében feljogosit­tatik az a község, melynek hadjutaléka javára a sorozás megejtetett, hogy a mennyiben tudomást szerez arról, hogy a hadmentességi dij alá tartozó egyének valamelyike egy másik községben állandó tartózkodással bir, az ilyen díjköteles félnek nyilvántartása, s a haddijjal való megrovása végett utóbbi községhez forduljon, s a megfelelő kimutatástátküldje; de amennyiben az állítólagos állandó tartózkodási hely hatósága a kimutatást azzal küldi vissza a sorozási községnek, hogy az érdekelt díjköteles egyén, a meg­keresett községben állandó tartózkodással nem bir, s ott állami adót nem

Next

/
Thumbnails
Contents