Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

A takarékpénztárak a kamatadót abban az esetben is félévenkint tartoznak beszolgáltatni, ha ezek a kamatok csak későbben tökésittetnek. A volt m. kir. p. ü. közig, bíróság 1893. évi 9081. sz. határozata. Férjes nőnek 315 írton aluli kamatjövedelme csak akkor adómentes, ha a jövedelem, a férj általi eltartás értékével együtt sem haladja meg a 315 frtot. A volt m. kir. p. ü. közig, bíróság 1896. évi 1297. sz. határozata. Házastársak között létrejött kölcsönügyletből származó kamatjövedelem adótárgyat képez akkor is, ha a házastársak közös háztartásban élnek. A volt m. kir. p. ű. közig, bíróság 1895. évi 8987. sz. határozata. Ingatlanoknak özvegyi vagy más jogczimen való haszonélvezetéből eredő jövedelem tőkekamal- és járadékadó tárgyát nem képezi. A volt m. kir. p. ü. közig, biróság 189G. évi 514. sz. határozata. Takarékpénztár kebelében alakitott betéti osztályok részére kifizetett kamatok üzleti kiadást képeznek, de a betéti kamatadó alul nem mentesek. A m. kir. közig, biróság 1898. évi 13,817. sz. határozata. Vadlelőhetési jognak bérbeadásából eredő jövedelem épp ugy, mint magának a vadászati jognak bérjövedelme, járadékadó alá esik. A volt m. kir. p. ü. közig, biróság 1895. évi 420. sz. határozata. A kir. kincstár a tulajdonát képező vadászati terület bérösszege után járadékadót fizetni köteles. A m. kir. közig, biróság 1897. évi 9022. sz. határozata. Az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a alapján bérbeadott vadászterületek bérösszege után a község járadékadót fizetni nem köteles. A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 9165. sz. határozata: A közigazgatási biróság a panasznak helyt ád, s panaszos községet a felzetben körülirt 22 frt járadékadó fizetése alól felmenti, és annak törlését elrendeli, mert: a felterjesztett tárgyiratokból, jelesül pedig panaszló községnek törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetési előirányzataiból kitűnik, hogy a községi birtokok vadászati jog bérletéből eredő jövedelem a község rendes bevételét képezi, s hogy azt a község az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a rendelésének megfelelően közigazgatási czélokra fordítja. E szerint a községnek szóban forgó jövedelme, törvényrendelte felhasználásánál fogva, mint ilyen adótárgyul nem szolgálhat. Ha zsidó hitközség a gabella jövedelmét bérbe adja, a hozott bérjövedelem után a hitközség tőkekamat- és járadékadót tartozik fizetni. A volt m. kir. p. ü. közig, biróság 189 évi 9610. sz. határozata.