Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— 638 — melyek az «adóbehajtási költségtéritmény» rovaton iratnak elő, egyedül e minisztérium illetékes határozni, legyenek azok a téritmények az adóbehajtással foglalkozott végrehajtók terhére előirt uti előlegtéritmények, vagy a községi elöljárók terhére előirt adóbehajtási költségtéritmények. Miért is jövőben minden e nemű adóbehajtási költségtéritményéknek törlésére a közigazgatási bizottság utján az engedély tőlem kérendő ki. Ha a közigazgatási biróság csak az adófelszólamlási bizottság határozatát semmisiti meg, az előző eljárást pedig nem, ez esetben a kir. pénzügyigazgatóság az adót saját hatáskörében nem töröltetheti. A m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 81,387. sz. határozata: Ifj. B. 8. h.-m.-v—i lakos III. oszt. kereseti adóügyében következőket jelentem ki: A pénzügyi közigazgatási biróság 1894. évi 9454. sz. végzésével csak az adófelszólamlási bizottság határozatát semmisítette meg, de nem egyszersmind "az azt megelőző eljárást is. A pénzügyigazgatóságnak tehát, miután itt nem az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 8. §-a 1. a) pontjában emiitett esetek valamelyikéről van szó, nem állott jogában az adókivető bizottság által elsőfokon kivetett adót, a felszólamlási bizottság határozata nélkül saját hatáskörében törölni, habár valószinü is, hogy a felszólamlási bizottság az ujabbi tárgyalások eredményéhez képest felet az adófizetés alól felmenteni fogja. Ily esetekben a pénzügyigazgatóság joga legfeljebb odáig terjedhet, hogy kellőleg mérlegelve és méltányolva a fenforgó körülményeket, azoknak a még nem jogerősen kivetett adóknak a behajtását, melyeknek jogosságához és helyességéhez alapos kétely fér, felfüggeszsze. Abban a kérdésben, hogy mely községnél irandó elő az adó, elsőfokban a pénzügyigazgatóság, másodfokban a pénzügyminisztérium van hivatva határozni. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 2065. sz. határozata. A közigazgatási bizottság szőlődézsma-váltsági ügyekben határozni nem illetékes. A m. kir. pénzügyminiszter 1895. évi 46,273. sz. határozata. / A fizetési meghagyások kézbesítése, a halálesetek közlése, s az illeték kiszabásához szükséges adatok beszolgáltatása körül elkövetett mulasztások miatt birságok kivetésére a kir. pénzügyigazgatóságok, s felebbezés esetében az illető törvényhatósági közigazgatási bizottságok illetékesek. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 4930. sz. határozata. A végrehajtás folyamában behajthatatlannak bizonyult bűnügyi költségek törlése a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 64,613. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak a bűnügyi költségtéritmények törlésének szabályozása tárgyában 189. kb. szám alatt tett felterjesztésére a következőket közlöm: Az 1890. évi XLIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint a bűnügyi költségek a második bekezdés esetében behajthatlanoknak nyilvánitandók, minden hatóságot kötelező anyagi törvény. A behajthatlanságot ugyanez a törvény addig, mig a behajtás a végrehajtás stádiumába nem kerül, a biróság hatáskörébe utalja. A végrehajtás folyamán azonban a törvény 11. §-a szerint, ha a követelés behajthatlannak bizonyul,