Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

— (520 Az egyes községekre és más érdekeltekre, a viczinális utak érdekében kivetett hozzájárulási arány alapján eső teljesítmények kiszabása, beszedése és kezelése, nemkülönben a felügyeleti és ellenőrzési intézkedés megtételére elsöfokban az utibizottság, másodfokban az alispán s harmad- és végsőfokban a közigazgatási bizottság illetékes. A közmunkakötelezettségnek egyénenként való kivetésére azonban elsőfokban a községi képviselőtestület, másodfokban az alispán, harmadfokban a közigazgatási bizottság illetékes, mely utóbbi határozat ellen a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A ra. kir. kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 76,063. sz. határozata. Ha valamely közút a községi közlekedési közutak közé törvényszerűen felvétetik, annak jó karba helyezése iránt intézkedni, mindenkor az utibizottság feladatát képezi, tehát akkor is, ha a fentartáshoz és kiépítéshez fizetendő hozzájárulás aránya a törvény 36. §-a alapján megállapítva még nincsen. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 7045. sz. határozata: Az alispán felterjesztésére a következőket közlöm : B. közmunka-ügyében, miután községi tartozás lerovásáról van szó, az 1890. évi I. t.-cz. 50. §-a alapján alkotott, s hivatali elődöm által jóváhagyott szabályrendelet értelmében a községi képviselőtestület illetékes határozni, minélfogva a jelen ügy határozathozatal végett odairányitandó. Miután pedig az elől idézett alispáni jelentés szerint azon közút, melyen a közmunka leszolgálandó lett volna, a törvényhatósági bizottság 1892. évi közgyűlési határozatával;a községi közlekedési közutak közé lett felvéve, H. község képviselőtestületének 1893. évi július hó 9-én tartott közgyűlésében hozott határozatát, mely szerint megengedte, hogy a H.-B.-ben 1892. és 1893. évekre előirt, és 1894. évre előirandó községi közmunka tartozásnak ugy természetbeni része, mint a kényszer váltságból befolyandó része a szóban forgó útra használtassák fel, főfelügyelet! jogomból kifolyólag egyidejűleg felülvizsgálat alá vévén, azt mint törvényellenest ezennel megsemmisítem. Törvényellenes a szóban forgó határozat azért, mivel a többször emiitett közút ezen határozat meghozatalakor, azaz 1893. évben már nem községi (közdűlő) közút, hanem községi közlekedési közút volt, s igy annak jókarba helyezése iránt intézkedni nem a községi képviselőtestület, hanem az utibizottság lett volna illetékes. Ezen kivül a már hivatkozott szabályrendelet 12. §-a, valamint az 1890. évi I. t.-cz. 48. §-a is határozottan akként rendelkezik, hogy a községi közmunka váltság összege kizárólag a községi (közdűlő) közutak czéljaira fordítandó, mely okból, — miután viezinálisokból közutakról van szó. — a határozat szintén törvényellenes s igy megsemmisitendö volt. Viczinális közutak szakaszai irányának megváltoztatásánál az 1890. évi I. t.-cz. 55—57. §-aiban foglalt határozmányok követendők. Az érdekeltség és hozzájárulás aránya ily esetben is az összes érdekeltek meghívása mellett megtartott helyszíni tárgyalás eredménye alapján állapítandó meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 10.710. sz. határozata: M. S. földbirtokosnak a r.-h—i viczinális közút tárgyában benyújtott kérvényére értesítem alispán urat, hogy a bemutatott átnézeti térképen feltüntetett terepviszonyok szerint szóban levő közutnak a kérelmezett irányban való vezetése ugy gazdasági, mint közlekedési szempontból előnyösebbnek látszik a jelenleg használatban levő útiránynál. Mielőtt azonban folyamodó kérelme érdemlegesen eldöntetnek, szükségesnek tartom a kérdés előzetes