Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

- 608 — évi IV. t.-cz. 15. §-a a községi adómentességet az állam hivatalnokai, illetve tisztviselői részére engedélyezte, s a kereskedelmi miniszternek 1893. évi 47,262. sz. körrendelete, melynek 2-ik bekezdésében az «állami alkalma­zottak* szavak mellett zárójelben az «állami tisztviselők, altisztek és szolgák» szavak foglaltatnak, szintén a mellett szól, hogy a községi adómentesség e körrendelettel tulajdonkép csak az állami tisztviselők, altisztek és szolgákra nézve állapíttatott meg. Az államvasutak gépgyáránál alkalmazottak pedig, mint egy állami vállalat közegei, ily hivatalnokokul, illetőleg tisztviselőkül nem tekinthetők nemcsak alkalmaztatásuk viszonyainál, szolgálati minőségüknél és feladatuknál fogva, de azért sem, mert egyfelől sem állami tisztviselői ranggal és jelleggel, sem az 1885. évi XI. t.-cz. szerint az állami tisztvi­selőkre, altisztekre és szolgákra megállapított nyugdíjjogosultsággal nem birnak, másfelől nincsenek oly törvényeink, melyek nevezetteket az állami tisztviselőkkel egyenlőknek tekintenék; sőt ellenkezőleg, miután az 1885. évi XI. t.-cz. 2-ik §-a taxative felsorolja azokat az alkalmazottakat, a kik az állami tisztviselőkkel, altisztekkel és szolgákkal egyenlőknek tekintendők, a nélkül, hogy az államvasutak alkalmazottait is ezek közé sorozná, s más­részt a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883. évi I. t.-cz., a mely vala­mennyi ágazatban alkalmazott köztisztviselő minősitése iránt intézkedik, az államvasutak alkalmazottaira nem terjed ki: fennálló törvényeink egyenes rendelkezéseiből is arra a következtetésre kell jutni, hogy az államvasutak alkalmazottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztviselőknek, altiszteknek vagy szolgáknak nem tekinthetők. Kétségtelen tehát, hogy nevezett gépgyári alkalmazottak az 1893. évi IV. törvényczikk rendelkezései alá nem tartoz­hatnak, miből önként következik, hogy a most idézett törvény 15. §-ában engedélyezett adómentesség reájuk nem vonatkozhatik, még pedig annyival kevésbé, mert maga e törvény 21. §-a nevezett alkalmazottakat e törvény hatálya alól félreérthetetlenül kiveszi. Mindezeknél fogva a panaszt eluta­sítani s nevezett alkalmazottaknak községi adókötelezettségét illetményeik után megállapítani kellett. Az állami tisztviselő özvegyének nyugdija útadó alól nem mentes. A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1897. évi 134G. sz. határozata Az útadót közvetlen fizetők e tartozásaikat csakis és kizárólag a vármegyei pénztárnál róvhatják le. Az ily tartozások szorgalmazására a községek sem nem jogo­sitvák, sem nem kötelesek. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 82.559. sz. határozata. A gazda, ha cselédjének I. osztályú kereseti adóján kivül egyéb egyenes állami adót nem fizet, bárha igavonó állatai is vannak, csakis kézi minimummal, nem pedig igás minimummal rovandó meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 44,001. sz. határozata: Értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy ^pótadó-felszólamlasi kül­döttségének határozatát, mely szerint S. G. a terhére kirótt útadó törlése iránti kórelmével elutasittatik, főfelügyeleti jogom alapján felülvizsgálván, azt ezennel feloldom, s a küldöttséget az alábbiak szem előtt tartása mellett uj határozathozatalra utasitom. A felterjesztett tárgyiratokból ugyanis meg­győződtem arról, hogy nevezett S. G.-nek a cselédje után fizetendő I. oszt.

Next

/
Thumbnails
Contents