Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

16 1895. évi 32. sz. Azoknak is van választói joguk (1874. évi XXXIII. t.-czikk 6. §.), a kik tulajdonul oly házat birnak, mely legalább évi 105 frtnyi tiszta jövedelem után rovatott meg házbéradóval. 1895. évi 176. sz. Felebbezők felszólamlása elutasitandó volt, mert nem bizonyították, hogy egy harmadik bérlőtársukra kivetett III. oszt. kereseti adóban, az ezzel a felebbezéshez mellékelt haszonbéri szerződés szerint, közös haszonbér után járó adó is bentfoglaltatnék, s hogy a közös haszonbér után előző évben államadóval megróva lett volna. 1899. évi 10. sz. A központi választmány határozata helybenhagyatik, mert az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a szerint a tanitóknak választói joga — a kisdedóvók kivételével — nincs függővé téve attól, hogy azok oklevéllel birjanak, hanem ez a törvényczikkely azt rendeli, hogy a tanitók az esetre birnak választói joggal, ha illető állomásaikra a törvény értelmében kineveztettek, választattak vagy hivatalukban megerősittettek, a tényleg ily módon alkalmazott tanitónak választói jogosultsága tehát oklevél hiánya miatt nem vitatható, viszont azonban a nyugdíjazott s igy oly tanitók, a kik állomást be nem töltenek, kizárólag az idézett szakasz alapján választói joggal nem birnak. 1899. évi 12. sz. A központi választmány határozata helybenhagyatik: mert a felebbező a felebbezéshez csatolt miniszteri rendelettel igazolta ugyan, hogy rabbi-helyettesi képesítéssel bir, de azt, hogy mint olyan valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban van, ki nem mutatta. Az emiitett rendeletből kitetszőleg a hátszegi izraelita hitközségben csak anyakönyvvezetőnek lett megválasztva s megerősítve, az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 9. §-ának 2. bekezdése szerint pedig a lelkészek értelmiség czimén csak akkor birnak választói jogosultsággal, ha valamely községben mint lelkészek vannak alkalmazva. 1899. évi 67. sz. Folyamodó a felszólamláshoz csatolt okirattal igazolta, hogy mint nyugalmazott államvasuti főkalauz 658 frt évi nyugdijat élvez, és miután az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-ában emiitett jövedelem általános kifejezés alatt, valamint a fizetés, ugy a nyugdij is értendő, folyamodót az igazolt 658 frt jövedelem után a választói jog megilleti, és ez a jogosultság a felterjesztő jelentésében emiitett okból sem volt megtagadható, mivel a kir. Curiának az országos képviselőválasztói jogosultság kérdésében emelt felszólalási ügyekben állandóan követett gyakorlata szerint a m. kir. államvasutak tisztviselői a választói jog gyakorolhatására nézve, az állami tisztviselőkkel azonos tekintet alá esnek. 1899. évi 145. sz. Az államvasutaknál alkalmazott hivatalnokok és altisztek az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 7. §-ában emiitett tisztviselőkkel a választási jogosultság szempontjából egy tekintet alá esvén, ha 500 frt évi fizetés után adót fizetnek, választói joggal birnak. Az államvasutaknál alkalmazott kapus, főtisztitó, gépkezelő sat. az államvasutak szolgálati szabályzata értelmében nem az altisztek, hanem a szolgák sorozatába tartozván, ezek a választási törvény 10. §-a szerint ez okból nem vehetők fel a választók névjegyzékébe.