Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam I. kötet (Budapest, 1900)

101 Addig, mig az 1883 : I. törvényczikk 23. S.-ában előirt gyakorlati közigazgatási vizsga tényleg életbe léptetve nem lesz, senkit sem lehet az idézett törvényszakaszban megkivánt gyakorlati képzettség, vagy a 31., illetőleg 34. és 35. SS.-ban megállapított valamely kivételes vagy átmeneti kedvezmény birásának igazolására kötelezni. A m. kir. közigazgatási biróság 1898. évi 112. sz. határozata: A közigazgatási biróság U. vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésén L lidám gróf főispáni titkárnak megválasztásával végrehajtott főjegyzőválasztási ügyét, T. Antal törvényhatósági bizottsági tag által beadott panasz folytán nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A közigazgatási biróság a panaszt elutasítja. Indokok : L. Ádám gróf kimutatta a vádiratához mellékelt bizonyítványokkal, hogy a vármegyei főjegyzői álláshoz az 1883. évi I. törvényczikk 3. §.-a és 5. §. IV. pontja szerint megkívántató elméleti képzettséggel bir. Ezen felül őt az ugyanazon törvény 23. §-ában előirt gyakorlati képzettség vagy a 31., illelőleg 34. és 35. §§.-ban megállapított valamely kivételes vagy átmeneti kedvezmény birásának igazolására kötelezni, miként ezt panaszló panasziratában kívánja, jog szerint nem lehet; mert mig a szóban levő gyakorlati vizsgálat tényleg életbeléptetve nincs, addig egyrészt egyáltalában nem juthat senki a gyakorlati vizsga kiállításáról tanúskodó bizonyítványhoz, másrészt a törvény 31., illetőleg 34. és 35. §-ainak kivételes és átmeneti intézkedései sem vehetők nevezett L. Ádám gróf irányában alkalmazásba azon elvnél fogva, hogy valamely kivétel csak a tényleg életbe lépett szabálylyal szemben állhat meg; átmeneti kedvezményre pedig a törvényes elméleti képzettség mellett a gyakorlati vizsga tényleges behozataláig szükség nincsen. Minthogy pedig a panasziratban szintén felvetett ama kérdés elbírálása, hogy a kormány a törvény 24. §-ában kitűzött záros haláridő alatt miért nem léptette életbe a gyakorlati vizsgálatot, jelen ügy keretén és e biróság hatáskörén kivül esik, a panaszt el kellett utasítani. Tiszteletbeli tisztviselők minősítés tekintetében a rendszerinti tisztviselőkké' egyenlő elbánás alá esnek, és csak oly esetekben nevezendők ki, midőn kisegítő munkaerőnek alkalmazása szükséges. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 86,006. sz. a. ált. rend. A jogvégzettség (absolutorium) csak arra ad jogot, hogy az illető, a törvényes minősítés egy év alatt megszerzésére köteleztetés mellett szolgabiróvá vagy közigazgatási gyakornokká megválasztassék, vagy kineveztessék. Ezen kedvezménye a törvénynek a megyei aljegyzői állások betöltésénél igénybe nem vehető. Csak teljes minősítés birtokában lévő jelölhető ki és választható meg aljegyzővé. A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 51,530. sz. határozata: A thatósági közgyűlés lefolyásáról tett jelentéséből arról értesültem, hogy E. Ödön, kinek ez idő szerint csak jogtudományi tudori első szigorlata van, ezen elégtelen minősítése mellett is megválasztatott árvaszéki jegyzőnek, s egyszersmind köteleztetett, hogy a törvényben előirt teljes minősítést egy év alatt szerezze meg. Szemben azzal, hogy az 1883. évi 1. t.-cz. 5. §-ának utolsó kikezdése csak a szolgabírói és közigazgatási (fogalmazói) gyakornoki állásokra nézve adja meg azon kedvezményt, hogy azokra a törvényes minősítést még meg nem szerzett, de a szabályszerű jogi tan-