Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 84 A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál a szaklapokért és a telefon-használatért fizetett összegek a nyers jövedelemből levonandók. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1893. évi 3153. sz. határozata. Váltótelepitési dijak üzleti kiadást képezvén, a nyilvános számadásra kötelezett vállalat nyers jövedelméből levonandók. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1894. évi 7105. sz. határozata. 8. Tőkekamat- és járadékadó. Az elhunyt anya után öröklés utján kiskorú gyermekekre szállott, s az atya ingatlanaira jelzálogilag bekebelezett tőkevagyon kamatai az alatt az idő alatt, mig az atya, mint kiskorú gyermekeinek természetes és törvényes gyámja, azoknak eltartásáról s neveléséről törvény szerint gondoskodik, tőkekamat-adóval meg nem róhatók. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 9. sz. döntvénye. Pénzváltással és leszámitolással foglalkozó üzletek, melyek ebbeli üzletük után III. oszt. kereseti adóval már megróva vannak, az üzletükből kölcsön adott, és meghatározott időtől járó kamatláb mellett zálogjogilag bekebelezett tőkék kamatai után tőkekamat adót tartoznak fizetni, ha üzletük után a III. oszt. kereseti adó nem az üzleti mérlegek alapján vettetett ki. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 27. sz. döntvénye. A lelkészek, tanitók, azok özvegyei és árvái gyámolitására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alatt levő nyugdijalapok, oly jótékonysági intézeteknek tekintetnek, a melyek tőkéinek kamatjövedelmei az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §-ának 7-ik pontjában foglalt rendelkezések szerint tőkekamat-adó alá nem tartoznak. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 48. sz. döntvénye. Habár a tőkekamat-adó alapját képező kölcsöntőke per alatt léte igazoltatik, de a perben hozott birói ítélet jogerőiüvé válta után, a kielégitési végrehajtást hitelező önkényt halasztja el, a tőkétől járó kamatjövedelem után kivetett tőkekamat-adó befizetendő, illetve a befizetés a per befejeztéig fel nem függeszthető. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 468. sz. határozata. Telekkönyvileg bekebelezett kölcsöntőkék kamatjövedelme után, ha a jelzálogilag biztosított kölcsöntőkének kamatja is bekebeleztetett, tőkekamatadó még abban az esetben is fizetendő, ha a telekkönyvileg bekebelezett kölcsöntőkének kamata hitelező részére nem készpénzben fizettetik, hanem egyéb dolgoknak természetbeni szolgáltatása, avagy hitelező eltartása által rovatik is le. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 1351. sz. határozata.