Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 80 — csendőrséghez tartozó egyének nyugdíj- és végkielégítési illetményeinek kereseti aaó és nyugtabélyeg kötelezettsége tárgyában, 1889. évi október hó 30-án 70,741. szám alatt kiadott rendeletem pontos végrehajtásáról gondoskodjanak. 7. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek nyers jövedelméből, azok üzleti adója megállapitásánál, tekintettel az 1875. évi XXIV. t.-cz. 4 §-ára, és az 1883. évi VII. t.-cz. 3. §-ának határozmányaira, azok az összegek, melyeket a vállalat vagy egylet a nála elhelyezett takarékpénztári betétek után tőke-kamatadó fejében kifizetett, levonandók. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 13. sz. döntvénye. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti adójának megállapitásánál, a vállalat illetve egylet tulajdonát képező ház után fizet itt II. osztályú kereseti adó, valamint az igazgatósági tagok jutaléka után kivetett, és a vállalat illetve egylet által kifizetett kereseti adó, és azok után já,ró általános jövedelmi és községi pótadó, az üzlet nyers jövedelméből le nem vonható. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 26. sz. döntvénye. Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat alaptőkéjének gyarapítására uj részvényeket bocsát ki, és az nj részvények eladásából névértéken felül befolyó bevételét különös tartalékalapba helyezi, ezen bevétele oly adómentes jövedelemnek, mely az 1875. évi XXIV. t.-cz. 4. §-a értelmében, a vállalat megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható lenne, nern tekinthető. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 30. sz. döntvénye. Az 1875. évi XXIV. t.-cz. 4. §-ának, az 1880. évi LX t.-cz. 1. §-a által módositott 10. pontjában foglalt ama kedvezményhez, hogy az egyleti tagoknak kifizetett kamatösszeg a törzsbetétek 8%-ának erejéig az üzlet nyers jövedelméből levonassék, azok a nyilvános számadásra kötelezett önsegéJyző egyletek is igényt tarthatnak, a melyek az egyleti tagok részére megszavazott, azonban a szükséges pénzösszeg hiánya miatt sajátjukból nem folyósitható kölcsön erejéig, a segélyre szorult egyleti tagok részére más pénzintézeteknél váltói kötelezettséget vállalnak el oly módon, hogy azért az illető egyleti tagoktól kezelési dijat is szednek, a váltónak kamatait az illető egyleti tag fizeti, magát a váltót azonban lejártakor az egylet váltja be. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 32. számú döntvénye. Szinház-részvénytársaság ha akként alakul, hogy alapszabályai értelmében az évi tiszta nyeremény mint osztalék a részvényeseknek kiíizettetik, nyereménye után az 1875. évi XXIV. t.-cz. értelmében mint nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy intézet, vállalati adót tartozik fizetni. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 5291. sz. határozata.