Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 53 — részesitendők, s erre való tekintettel az ezen bódék után kivetett házosztályadó a megfelelő általános jövedelmi pótadóval, valamint a családfőre kirótt II. osztályú keresetadó, (ha t. i. a családfő egyéb ingatlanokkal nem bir), téves kivetés czimén törlésbe hozandó. Házbérjövedelem eltitkolásánál, a birság összege az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében a kárösszegneknek egyszeresén alól meg nem állapitható. A m. kir. pénzügyminiszter 1890. évi 115,643. sz. határozata: Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy a K. B. és Z. P., mint a görög kath. egyház gondnokai által beadott kérvényt, melyben a házbérjövedelem eltitkolása miatt az emiitett egyház terhére megállapított 174 frt 90 krnyi bírságösszegnek, a már befizetett 50 frtra leendő leszállítását kérik, tekintettel az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-ának 2. pontjára, melyben a birság legkisebb mérve a kárösszeg egyszeresében van megállapítva, helyt adni nem lehet. A három év tartamára kivetett házadó és III. oszt. kereseti adó nem eshetik változás alá azon a czimen, hogy valamely rendezett tanácsú város nagyközséggé alakult át. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 9188. sz. határozata. Laküresedés esetében, a házosztályadó kivetésénél, a bérbe nem adott összes, tehát a tulajdonos által használt lakrészek száma is alapul veendő. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 26,035. sz. határozata : Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy oly esetekben, a midőn a beállott laküresedés folytán, az általános házbéradó alá nem tartozó helyeken a házbéradó törlése mellett házosztályadó rovandó ki, tekintettel az 1868. évi XXII. t.-cz. 13. §-ának határozmányára, az épület osztályozásánál a laküresedés beálltakor bérbe nem adott összes, tehát a tulajdonos által használt lakrészeknek száma is alapul veendő. Ez az eljárás különben már az 1886. évi deczember hó 21-én 72,281. sz. a. kiadott körrendelethez mellékelt példagyűjteményben I. 3. alatt felhozott példából is következik. A katonaság elszállásolása czéljából épült laktanyák helyiségei közül, a havi fizetésben részesülő katonai személyek lakásai a bérbe adott lakrészekhez, ellenben a a legénység férőhelyei a kibérlés utján nem használtakhoz számitandók. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 30,694. sz. határozata: A cs. és kir. közös hadsereg, valamint a m. kir. honvédség elszállásolása czéljából szabályszerűen épült és kellőleg felszerelt, az 1878. évi XXXVI. t.-cz 18. §-a szerint adómentes laktanyák és fióklaktanyák helyiségei közül, a havi fizetésben részesülő katonai személyek lakásai és mindazok a helyiségek, illetve lakrészek, melyek után az 1879. évi XXXVI. t.-cz. 30. §-a értelmében, az illető városra vagy községre megállapított lakbérosztályzatok szerint bér fizettetik, a bérbeadott lakrészekhez, — ellenben azok a lakrészek (férőhelyek), melyek az 1879. évi XXXVI. t.-cz. 31. §-ában meghatározott térítések mellett a legénység elszállásolására szolgálnak, tekintettel arra, hogy a katonabeszállásolás közteher természetével bir, a kibérlés utján nem használtakhoz nem számitandók.