Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 39 — nya, melylyel felhatalmaztattak a kii', adófelügyelők, hogy oly adózók állami adóját, kik két vagy több községben vannak megróva 100 írton felül, esetleg más községben azon aluli összegű adóval, az összes adókat a kir. adóhivatalnál irathassék elő, ma is érvényben van. Ehhez képest utasitom is a kir. pénzügyigazgatóságot, hogy az adójukat közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizető adózók által előterjesztendő kérelemhez képest azonnal intézkedjenek, hogy az egy és ugyanazon kir. adóhivatal kerületében íekvő valamennyi községből származó adóik, tekintet nélkül arra, hogy egyes községekben az évi adó a 100 irtot el nem éri, a m. kir. adóhivatalnál Írassanak elő. Az adófőkönyvben az adó annak nevén irandó elő, a kinek nevén az adókivetési lajstromban szerepel. A m. kir. pénzügyminiszter 1893. évi 75,250. sz. határozata: Ertesitem a kir. pénzügyigazgatóságot, hogy fennálló adótörvényeink s jelesül az 1883. évi XL1V. t.-cz. 95. §-a szerint, az egyenes adók az adóköteles fél által lévén fizetendők, már csak a könyvelés és behajtás, nemkülönben az évek múlva netán elrendelendő egyéni leszámolások körül beállható zavarok miatt sem engedhető meg az, hogy a kivetett adók a községi adófőkönyvben más és nem annak nevén szerepeljenek, illetőleg könyveitessenek, mint a kikre azok tényleg kivetve lettek s mint a kiknek nevén a kivetési lajstromokban azok előirva vannak. Ebből kifolyólag nem adható hely M. és társai rimaszombati fogyasztási és italadó-bérlő czég azon kérésének, hogy a kincstárral szerződéses viszonyban álló czégre, mint ilyenre kivetett III. oszt. kereseti adó s járuléka, az adókönyvben csakis az egyik czégtárs L. H. nevén írassék elő, illetve könyveitessék. A kincstári képviselő az adófelszólamlási bizottsági határozat ellen, a határozat hozatalát követő naptól számitott 15 nap alatt élhet felebbezéssel. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 13,881. sz. határozata : Értesítem a pénzügyigazgatóságot, hogy az egyes adó felszólamlási bizottság végzései ellen, a kincstári képviselő a határozat hozatalát követő naptól számitott 15 nap alatt köteles felebbezéssel élni, mert. miután a szóban levő határozatok az államkincstárt képviselő bizottsági előadónak külön nem kézbesittetnek, hanem azokról a kincstári képviselő már a bizottsági tárgyalás folyamán vesz tudomást, kétségen felül áll, hogy a felebbezések benyújtására az 1833. évi XLIV. t.-cz. 34. §-ában kitűzött 15 napi határidő csakis a fentebb emiitett naptól számítandó. Az adókivető bizottsági tagok közül azoknak, a kik a működés helyén kivül laknak, napidij a működés egész tartamára — beleértve az utazási időt is — jár, de csak akkor, ha a tárgyalásokon tényleg résztvettek. A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 48,305. sz. határozata: Ertesitem a kir. pénzügyigazgatóságot, hogy a mennyiben az 1883. évi XLIV. t.-cz. 23. §-a szerint, az adókivető bizottság működése helyén nem lakó bizottsági tagoknak a napidij a működés egész tartamára — beleértve az utazási időt is, — jár; ezen tagok (ha t. i. résztvettek a tárgyaláson) a tárgyalási határnap előtti és utáni napot csak az esetben számithatják íel, ha e napokon tényleg utaznak is, különben pedig a felszámításnak helye nincs.