Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

— 35 igazgatóságnak: A jelentésében idézett határozatokban felhozott elutasítási indokok alaptalanok, mert teljes határozottsággal meg nem állapitható ugyan, de a közlött adatok valószínűvé teszik, hogy a kérdéses adó és illetéktartozások kellő időben biztosíttattak, s azok befizetése időnként szorgalmaztatván, az elévülés megakasztatott; mert továbbá az 1883. éviXLIV. t.-cz. 58. §-a világosan kimondja, hogy a bérlő az adóért szavatossággal tartozik ugyan, dé ellene a végrehajtás csak másodsorban s akkor intézhető, ha a bérbeadónak a községben lefoglalható vagyona nincsen, s ha az erre nézve előirt többi feltételek fenforognak, holott jelen esetben ezek a kellékek nem forognak fenn, tehát a bérlőtől közvetlenül annál kevésbé voltak a kérdéses követelések behajthatók, mert a törvény 58. és 95. §-ai egybevetéséből kétségtelen, hogy a tényleges birtokos alatt a törvény mindig a telekkönyvi tulajdonost kívánja érteni, s mert a bérbeadó és bérlő közt az adó fizetésére vonatkozólag létrejött megállapodások a kincstárnak a bérlő elleni közvetlen fellépésre semmi jogot sem nyújtanak. Az 1883. év előtti időből származó ;szőlődézsma-váltságtartozásnak, az árverés utáni időre az 1883. évi XI. t.-cz. alapján beosztott részletei az árverési vevőt terhelik. A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 101,269. sz. határozata: Folyamodó a 27,809/1891. sz. alatt hozott pénzügyi igazgatósági végzés ellen beadott felebbezésével elutasittatik, s köteles a még 1883. év előtti időből származó 147 írt 88 kr szőlődézsma-váltság hátralékot is megfizetni. Mert az 1883. évi XI. t.-cz. 1. §-a által az 1869. évi január hó 1-től 1882. évi deczember hó 31-ig terjedő időszakra eső szőlődézsma-váltság-részletekből az 1882. év végéig le nem rótt részösszegekre nézve uj esedékességi idő állapíttatván meg, önként következik, hogy ily részletek esedékességi napja csakis a hivatkozott törvény alapján állapitható meg, vagyis ezen részletek esedékességi időpontjául többé nem az 1883. évi XI. t.-cz. kelte előtt már lejárt, hanem ezen törvény által meghatározott fizetési idő tekintendő. Ennek szem előtt tartása mellett, mig egyrészről a kir. kincstár nem is követelheti a szőlődézsma váltság-részleteket az uj esedékességi időpont bekövetkezte előtt, addig másrészről kétségtelen tény, hogy miután az 1881. évi LX. t.-cz. 184. §-ának 2-ik bekezdése szerint az elárverelt ingatlant a fennálló törvények szerint terhelő szőlődézsma-váltságnak az árverés napja után esedékes részletei a vételárba való betudás nélkül az árverési vevőt terhelik, — azon részletek is az árverésem vevő terhére esnek, melyeknek esedékességi ideje az árverés után áll be. Ennélfogva a kérdéses szőlőt terhelő s még az 1883. év előtti időből származó 147 frt 88 kr szőlődézsma-váltság tartozás is, mely az idézett 1883. évi XI. t.-cz. értelmében csak az ingatlan elárverezése után válik esedékessé, az 1881. évi LX. t.-cz. 184. §-a alapján folyamodót mint árverésem vevőt terheli. Jegyzői, harangozói és kántori javadalmazást képező községi ingatlanok állami adója a községnél irandó elő, s ez által szedendő be, ha ezen birtok haszonélvezőjének évi adója 100 frtot meg nem halad. A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 7207. sz. határozata: A közigazgatási bizottság által hozott s Adács község elöljáróságának felebbezése folytán felterjesztett határozata, melylyel kimondatott, hogy az Adács községi jegyző haszonélvezetében lévő birtok adója a kir. adóhivatalnál, ellenben a róm. kath. harangozói állomás adója a községnél irandó 3*