Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1895)

- 173 60. §. Illetékszabás bélyegjegyzék alapján. Bármely jogczimen illetékmentes és illetékkötelezett felek között folyamatban lévő peres ügyekben, a bélyegmentesen perlekedő fél perirataira járó bélyegilleték, a perköltségekben is marasztalt bélyegköteles féltől, a bélyegilleték-mentes fél vagy képviselője által vezetett bélyegilleték feljegyzés alapján követelhető; mely bélyegilleték-jegyzékbe a bélyegmentes peres félre eső Ítéleti állandó bélyeg is felveendő. Ily esetben hivatalos leletfelvetelnek és ennek alapján felemelt illetéknek helye nincs. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság 1884. évi 4298. sz. határozata. A szegénységi jog alapján bélyegfeljegyzés kedvezményében részesitett peres fél ügyvédje, a részéről külön iven történt helyettesítő ügyvédi meghatalmazás kiállításánál, a képviseltjének adott kedvezményben nem részesülhet. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 7765. sz. határozata. Ha illetékmentes és illetékköteles felek közti perben Ítélet nem hozatott, hanem a per a felek meg nem jelenése folytán megszűntnek nyilváníttatott. — az illetékköteles fél a jegyzékbe vett bélyegilletékek fizetésére nem kötelezhető. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1892. évi 4560. sz. határozata. 61. § Sz Igáitatások értéke. Ha meghatározott időre köt'itt bérszerződésnek a lejárat után ugyancsak oly időtartamra leendő meg- vagy meg nem hosszabbítása a bérlő fél fel- vagy fel nem mondásától van függővé téve: ily esetben a bérleti szerződés ntán járó fokozatos illeték, a feltételesen kötött időre eső bérlet után is lerovandó s illetőleg kiszabandó, és a fentartott felmondási jog nem képez oly feltételt, mely miatt a feltételtől függő bérleti időre is kiszabott illeték befizetése felfüggeszthető volna. A m. kir. pénzügyi közig, biróság 1884. évi 4000. sz. határozata. Ha valaki két vagy több személynek, és pedig mindegyiknek különkülön meghatározott élethossziglaniba terjedő visszatérő szolgáltatást köt ki, és igy valamelyik halálával, az annak biztosítva volt szolgáltatás a többiekre át nem száll: ebben az esetben, az illeték nem a visszatérő szolgáltatások egy évi együttes értékének tizenötszörös összege, hanem minden egyes szolgáltatás évi értékének tízszeres összege alapján szabandó ki. A ni. kir. pénzügyi közig, biróság 1887. évi 4264. sz. hatgrozata. A 64—68. §-ok helyett életbe lépett 1887. évi XLV. czikk és 3. 4. §-ai. Ingatlanok értékének megállapítása. Midőn illetékszabás czéljából házak minimalis becsértéke a házadó alapján állapittatik meg, eme minimalis becsértékben az épületet tartó föld-